A saját (bio)kert csodálatos dolog. Szeretnénk megosztani néhány biogazdálkodásban használatos praktikát, hogy (bio)kertjének művelése még több örömöt hozzon.

Egy biokertnek sok lakója van
A biokert egy ökológiai rendszert alkot, ahol arra törekszünk, hogy a kártevőket természetes ellenségeik felszaporításával tartsuk elviselhető szinten. Hogy járhatunk segítőink kedvében? Alakítsunk ki változatos élőhelyeket, ahol élni és szaporodni tudnak. Cserjék, lombos sövények ehető terméssel, kőhalmok, elburjánzott, virágos zugok vonzzák az életet. Ha örökzöldet szeretnénk, jó választás a boróka vagy tiszafa, ezek jól tűrik melegedő éghajlatunkat. Tegyünk ki macskabiztos madáritatót, de ne etessük őket nyáron, mert előfordulhat, hogy hernyók és rovarok helyett magokat visznek a fiókáknak, azok pedig nem tudják megemészteni a növényi táplálékot. A magevő madárfajok is hasznosak a gyümölcsösben, pl. a kertjeinket rendszeresen látogató tengelic hernyókkal, rovarokkal, levéltetvekkel eteti fiókáit.  Gondolta volna, hogy egy cinegepár 15.000 hernyót is összegyűjthet egy fészekalj felnevelése alatt?
Ne becsüljük le a hasznos rovarokat sem. A futrinkák rovarokra, csigákra vadásznak, a katicák, a zengőlégy lárvák és a fátyolkák levéltetvekre. Ha van megfelelő búvóhelyük, például egy rőzsekupac, egy nyíratlan kert-rész, maguktól teszik a dolgukat. Kertünkben a virágzó növények odacsalogatják és biztos nektár forrást jelentenek a zengőlegyeknek, melyek lárvái levéltetveken élnek. A szintén levéltetveket pusztító ragadozó atka is szívesen marad virágos kertben, mert nektáron és pollenen is kihúzza, ha nincs más.

Talajtakarás – a védőpajzs
A fedetlen talajfelszín nyáron túlmelegszik, kiszárad és erodálódik, ezért fontos, hogy védelmünkbe vegyük. Lehetőség szerint gondoskodjunk a talajtakarásról. A veteményesben szétteríthetjük vékony rétegben a fűnyesedéket, ha nincs benne fűmag, gyommag, de ide kerülhet mindenféle lomb, pl. a szőlő zöldmunkái során lekerült levelek, hajtások, vagy gyűjthetünk bodza lombot. (A kereskedelemben kapható fenyőkéreg nem alkalmas erre.) Azzal, hogy takarjuk, más szóval mulcsozzuk a talajt, megteremtjük a gazdag talajélet egyik feltételét, az elegendő nedvességet, valamint csökkentjük a hőmérsékleti szélsőségeket. A talajtakaró anyag idővel lebomlik és a talajt gazdagítja.  A kertről lekerülő zöldeket mindenképpen használjuk fel, a mulcsozás mellett a komposztálás is megoldás. A növények komposztálásával vissza tudjuk vezetni a lekerülő tápanyagokat a talajba, ami nagyon fontos.

Erőleves növényeinknek
Készítsünk növényi alapanyagokból tápláló leveket növényeinknek. A Magyar Biokultúra Szövetség oldalán letölthető „Növényi eredetű öntöző és permetezőlevek készítése” c. ingyenes kiadványban több receptet is megismerhetnek. (http://biokultura.org/hu/online-kiadvanyok).

Tervezzünk másodvetést!
A korán betakarított zöldségfélék helyére vethetünk rövid tenyészidejű növényeket. Átlagos időjárású években csak öntözés mellett számíthatunk sikerre. Ügyeljünk arra, hogy felásás után ülepedjen a talaj, hogy az elvetett magok a megfelelő mélységbe kerüljenek.
A teljesség igénye nélkül néhány másodvetésre alkalmas növény:
• Nagy testű retekfajták július végi, augusztus eleji vetéssel
• Bokorbab júliusban vetve.
• Cékla, július végi, augusztus eleji vetéssel.
• Áttelelő vöröshagyma, amelyet július végétől augusztus közepéig vethetünk.
• Spenót augusztusi, szeptemberi vetéssel. Vannak áttelő fajták, amiket szeptemberben vethetünk.
• Tépősaláta augusztusi vetéssel.
• Csapadékos időszakban, (pl. szeptember) vethetünk zöldtrágyának fehérmustárt, mézontó füvet. Ha jól időzítettünk, az első komolyabb fagyokkal szinte elfolyik a talaj felszínén.
Keresse fel honlapunkon az Ökokerti tanácsok menüpontot! (http://biokultura.org/hu/okokertitanacsok)

 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!