FACEBOOKRA



Óriási mértékű mezeipocok-túlszaporodás következett be a mezőgazdasági területeken a nyáron. A túlszaporodást nemcsak rágcsálóirtó szer bevetésével, mérgezéssel lehet csökkenteni: a gazdálkodók segítségére siet a természet is. Mégpedig úgy, hogy a pockokkal táplálkozó ragadozó madarak ilyenkor az átlagosnál több fiókát nevelnek, s így számuk megnövekszik. E madarak – vércsék, ölyvek, rétihéják és társaik – megjelenését egy adott területen maguk a gazdálkodók is elősegíthetik.



A kalászos kultúrák, a repce mellett a kukoricában és a napraforgóban is alkalmazható a Redentin 75 RB nevű rágcsálóirtó szer a mezei pockok betelepedésének megakadályozására – közölte az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MTI-vel júniusban. A hivatal felhívta a figyelmet, hogy a termelőknek is tisztában kell lenniük az említett szer környezeti hatásával. Ez a szer roppantott kukoricaszemre felvitt véralvadásgátló méreganyag, s nemcsak a mezei pockok fogyaszthatják, hanem a mezei nyulak és más növényevő állatok is. Ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a csalétek egyenletesen legyen kiszórva, ne keletkezzenek „csomók”, amiből a nyulak jelentős mennyiséget fel tudnak venni. Gondoskodni kell a vadon élő állatoknak a mérgezett területekről való eltereléséről riasztással, illetve etetéssel.

Fennáll az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye is, vagyis az, amikor a mérgektől elpusztult rágcsálót ragadozó vagy dögevő madarak s egyéb állatok fogyasztják el, így kerül a szervezetükbe a méreg. A gazdáknak növényorvos szaktanácsadóval kell dönteniük a méreggel kezelt csalétek felhasználásáról és elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársasággal való együttműködés.

A rágcsálók elleni védekezésben segítségünkre lehet a természet is. „T” alakú ülőfák kihelyezésével a táblára jelentős mértékben növelni lehet a területen pocokra vadászó ragadozó madarak száma, amelyek jelentős mértékben képesek csökkenteni a mezei pocok állományát. Ez a módszer nem ad gyors, azonnali megoldást, nem tud felszámolni rögtön egy ilyen mértékű pocoktúlnépesedést, hosszú távon azonban mindenképpen hasznos. Fontos tudni: a két módszert – mérgezés, illetve a ragadozó madaraknak a területen való megjelenésének elősegítése „T” alakú ülőfákkal – nem szabad együttesen végezni, mert ez a pocokfogyasztó ragadozók elhullásához vezethet. A mezei pocok elleni védekezéshez egyébként több készítmény is megfelelő, ezek használata azonban az év e szakaszában nem lehetséges, ezért a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB alkalmazására.

A pocoktúlszaporodás (a gradáció), mint ami az idén nyáron is van, négy-öt évenként következik be, enyhe, száraz tél és a száraz tavasz – amikor jól tudnak áttelelni s szaporodni a pockok – után. Mint Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ragadozóvédelmi programvezetője mondja: túlszaporodás főleg az alföldi területeken, így a Duna-Tisza közén, s a Tiszántúlon következett be. A ragadozó madarak, melyek fő tápláléka a mezei pocok, alkalmazkodnak a táplálékbőséghez, és az átlagnál több tojást raknak, több fiókát nevelnek, s a fiókák megmaradása is jobb, mint egy átlagos pocokbőségű nyáron. A vércsék, az egerészölyv, a rétihéják állománya tehát ilyenkor megnövekszik. De nemcsak az ő állományuk, hanem minden állaté, amely a pockokkal táplálkozik, így a szarka, a varjak, a rókák száma is nő. Aratás után a pockok élőhelye nyílttá válik, és ilyenkor különösen könnyen zsákmányolhatják őket a ragadozók. Ez észlelhető hatást gyakorol a pockok számának alakulására, s az is, hogy megjönnek a hideg, őszi esők, a túlszaporodott állományban fellépő betegségek, melyek szintén siettetik a túlszaporodott állomány összeomlását.



A parlagi sasok a pocok-túlszaporodástól mentes években fészkenként átlag másfél fiókát nevelnek – azaz van fészek, amelyben egy fióka üldögél, s van fészek, amelyben kettő --, az idén viszont két fióka fölötti átlagot mértek a madarászok. Ez azt jelenti, hogy a sasok is „hozzáigazították” fiókáik számát az átlagnál kedvezőbb táplálék-ellátottságú időszakhoz. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a parlagi sasok által zsákmányolt, szintén pockokat fogyasztó kisebb ragadozó madarak (például a vércsék, ölyvek, baglyok) az átlagnál többször kerülnek a sasok konyhájára, vagyis ezekből a ragadozó madarakból is több van a szokásosnál – tájékoztat Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportjának vezetője.

Mint mondja, a túlszaporodást, így a pockok túlszaporodását a természet „saját hatáskörében” el szokta intézni – és ennek eszközei, mint már említettük, a ragadozó madarak, s a túlszaporodáskor fellépő betegségek illetve táplálékhiány. Ám nem kívánhatjuk, hogy az ember által kívánt néhány nap vagy hét alatt letörjék a túlszaporodást. A pockok így időszakosan nagy károkat tudnak a mezőgazdálkodásban okozni, ami ellen fel kell lépni, azonban a jelenlegi módszert aggályosnak tartjuk. Az Európai Unió-szerte betiltott Redentinnek is kellene, hogy legyen alternatívája, de a fő gond a méreg kihelyezésének mikéntje. Az, hogy nem csupán célzott pocokirtásról van szó, azaz arról: a rágcsálólyukakban elhelyezzék a mérget az irtással foglalkozók, hanem légi úton is folyhat pocokirtás. Így a mérget felveheti a hörcsög és a mezei nyúl is, tehát a mérgezett hörcsögből a vele táplálkozó ragadozó madárba jut a méreg, a nyulak állományát pedig megtizedelheti. Ha átütő, gyors sikert arat a Redentines irtás, az megintcsak káros a ragadozó madaraknak – azaz nem tudják a pocokbőségre „méretezett” számú fiókáikat a hirtelen beállt pocokszűke körülményei között mivel táplálni.

A mindenkor a túlszaporodott állatokkal táplálkozó gólyák állománynagysága is megnövekszik pocok-túlszaporodásos időben. De az ő esetükben attól is függ ez, hogy milyen számban tudtak visszajönni Afrikából, s milyen állapotban – halljuk Lovászi Pétertől, az MME gólyavédelmi szakértőjétől.  

Megkérdeztük a szakembereket arról is: a madarakra, a madarak által való pocokinvázió-csökkentésre, a madárvédelemre vonatkozó ismeretek mennyire jutnak el a gazdálkodókhoz, akiken konkrétan múlik egy-egy terület pocok elleni védelme. Tehát mennyire tudják, hogy a ragadozók elősegíthetik a pocok elleni védekezést, különösen, ha „T”-fákat helyezünk ki. Bagyura János erről azt mondta: a televízió gazdaműsoraiban az egyesület közzéteszi az erre vonatkozó ismereteket. S egyébként is, a mai világban már tudják a gazdálkodók, hogyan kell viszonyulniuk a természethez.

Farkas Csaba



 



 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!