FACEBOOKRAAzok az emberek, akik eltérő időpontokban születtek, eltérő pszichés megbetegedésekre lennének hajlamosak? Prof. dr. Rihmer Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanára, és kutatócsoportja összefüggést talált az évszakok és a – bizonyos értelemben vett – személyiségtípusok, illetve az azokra jellemző betegségek között. Eredményeik nemzetközi visszhangot keltettek. Mindezt azonban nem lehet egyfajta „tudományos horoszkópnak” tekinteni.



 



– Mikor figyelt fel arra, hogy születésünk időpontja befolyásolhatja, milyen pszichés megbetegedésekre leszünk fogékonyabbak? S hogyan lett a szórványos megfigyelésekből kimondottan erre a témára fókuszáló kísérlet?

– A jelenség már az 1970-es évek végén felkeltette a figyelmem. Már akkor is voltak a nemzetközi szakirodalomban adatok –  nemcsak megfigyelések, hanem vizsgálatokkal igazolt eredmények -- arra vonatkozólag, hogy bizonyos pszichiátriai illetve testi bajokban szenvedő betegek legtöbbnyire más-más évszakban születnek. Tehát arról van szó, hogy például a szkizofrén betegek közül többen születnek télen – de ez nem azt jelenti, hogy minden szkizofrén beteg télen születik, és pláne nem azt, hogy a télen születettek mind szkizofrének lesznek. A négy évszakot tekintve itt arról van szó, hogy például egy adott betegségben szenvedő ember nem körülbelül 25 százalékos gyakorisággal, hanem például 28-29 százalékos gyakorisággal születik az adott évszakban. Tehát csak egy kicsiny hatásról van szó – ám ez a vizsgálatokban következetesen így jelenik meg.

–  A megfigyelést, mint a tudományos megfigyelések esetében mindig, vizsgálat követte. Majd az eredmények tudományos kongresszuson, illetve szakmai cikkekben való ismertetése.

–  Külföldi szakfolyóiratokban az 1980-as évek elején közöltem, hogy a depressziós és mániás-depressziós betegek más és más évszakban születnek, illetve más és más évszakban születnek gyakrabban. Egyébként ezek az eredmények nem pszichiátriai, illetve nem depressziós betegekről szólnak, hanem a depressziós betegségre hajlamosító személyiségjegyekkel, szaknyelven „temperamentumokkal” kapcsolatosak. Ezek közül a három legfontosabb: hipertím temperamentum (mindig vidám, aktív, tevékeny, kifelé forduló alkat); depresszív temperamentum (szomorkás, befelé forduló, visszafogott alkat); és a ciklotím (az előbbi kettő között váltakozó, hullámzó temperamentum, „egyszer fent, egyszer lent”). Hangsúlyozom, a temperamentumtípusok nem betegséget jelentenek, hanem „normál variánsok”, de bizonyos variánsok extrém formájukban hajlamosítanak mániás depresszióra, illetve depresszióra. Azt találtuk: hipertím temperamentumú egyének a többiekhez képest gyakrabban születnek tavasszal és ősszel, depresszív temperamentumúak nyáron és télen, ciklotímek úgyszintén nyáron. A hipertím és ciklotím temperamentum mániás-depressziós betegségre, a depresszív temperamentum major depresszióra hajlamosít. S a két betegségről tudjuk, hogy nagyon sokban különböznek egymástól, és a kezelésük is eltér egymástól, ezért nem mindegy, mely évszakban születik valaki.

– Mik azok a hatások, amelyek oda vezetnek, hogy a különböző évszakokban született babák más-más pszichés betegségekre legyenek fogékonyak?

– Mai ismereteink szerint a születéskor az adott földrajzi régióban fennálló fényviszonyok (napsugárzás) és a terhes anya évszakkal összefüggő táplálkozási tényezői (a különféle vitaminok, a folsav, s egyebek, amelyek az anyaméhen keresztül a fejlődő embrióba juthatnak), valamint az egyes évszakokban esetlegesen halmozódó fertőző betegségek (például influenza és annak ellenanyaga) összjátékáról lehet szó -- de a pontos, száz százalékos érvényességű magyarázat még várat magára. Az, hogy ki melyik évszakban született, a szülőkön múlik, de a születés körüli időszak fény-, hőmérséklet-, táplálkozási és egyéb viszonyai jelentősen közrejátszanak a temperamentum kialakulásában. Állatkísérletek szerint a születéskor fennálló fényviszonyok jelentős tényezők a központi idegrendszer illetve ezen belül a biológiai ritmusok kialakulásának formálásában.

– Nemcsak állatkísérletes vizsgálatokat is végeztek a témával kapcsolatosan.

– Több mint 360 egészséges, pszichiátriai betegségben nem szenvedő egyetemi hallgatót megkértünk, hogy töltsék ki a száztíz „igen vagy nem” kérdést tartalmazó, a nemzetközi szakirodalomban már több mint tíz éve használt, temperamentumot mérő kérdőívet, és ennek alapján határoztuk meg a különböző temperamentumtípusokat. Ezekből következtetni lehetett arra, hogy a különböző évszakokban születettek milyen pszichiátriai betegségekre hajlamosak.

– Érdemes-e gyermekvállaláskor az említett eredményeket figyelembe venni? Például hogy a szülők ezek tudatában döntsék el, mely – lehetőségek szerint kedvező -- évszakban szülessék a gyermekük?

– A különbségek olyan kicsik, hogy gyermekek tervezésekor nem lenne semmi haszna az évszakot figyelembe venni. Különben is, mint láthattuk, valamilyen temperamentumtípusra mind a négy évszak hajlamosít. És mint jeleztem, ezek a temperamentumtípusok normális variánsok, ezért van az többek között, hogy az emberek személyisége egymástól – szerencsére – eltérő, messzemenően egyedi. Ennek ellenére azért tudományos szempontok alapján képezhetünk nagyobb csoportokat.

– Hol vehetjük ennek hasznát a pszichés betegségek legyőzésében? Használhatjuk-e az eredményeket valamiféle „tudományos horoszkópként”?

– A kezelőorvos, ha tudja, hogy a páciens a már említett hipertím, depresszív és ciklotím temperamentumtípusok közül melyikbe tartozik, azt is sejtheti, mely pszichés betegséggel kell az adott esetben leginkább vigyázni. Egyébiránt további tényezők felülírhatják annak hatását, hogy mely évszakban született az egyén. Hozzátenném azt is: a személyiségnek a temperamentumon kívül két másik összetevője is létezik, az intelligencia és a jellem; ez utóbbi viszont (mint a személyiség etikai-morális része) kifejezetten a környezeti hatások révén alakul. Összehasonlíthatatlanul bonyolultabb ez a kérdéskör annál, mint hogy egyfajta „tudományos horoszkópként” tekinthessünk rá.



Farkas Csaba



 


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!