Ahány növényfaj, annyiféle igény, és a kertésznek ezeket kell kiszolgálnia. Hőigény, vízigény, fényigény és tenyészidő (vagyis vetéstől betakarításig szükséges idő) szempontjából igencsak vegyes a társaság, ezért nagyon fontos, hogy mindent a megfelelő időben végezzünk el.

  

Minden kert más

Magyarországon belül is két-három hét eltolódás lehet a növények fejlődésében a déli és az északi területek között, amit a domborzat is módosíthat. A növény fejlődése szempontjából a talaj hőmérséklete meghatározó, ez pedig nemcsak a levegő hőmérsékletétől, hanem a talaj típusától is függ. A homoktalajok szemcséi között több a levegő, ezért ezek gyorsan felmelegszenek, míg a nehéz, több vizet megkötő agyagosabb talajok lassabban reagálnak a levegő hőmérsékletének változására.

Minden év más

Április kiszámíthatatlan hónap, hozhat nyárias meleget, de fagyot és havat is. A helybevetést a talaj hőmérsékletéhez és víztartalmához kell igazítanunk. A palánták kiültetési időpontját is a várható időjárásnak megfelelően tudjuk időzíteni, és ez bizony hordoz némi kockázatot. Ha túl korán kerül a helyére a paprika, paradicsom, tök, uborka, akkor elfagyhat, valamivel jobb esetben, ha nincs fagy, csak hűvös, vontatottan fejlődik. Ha azonban túl későn kerül a helyére, akkor lehet, hogy a tápanyag és a fény hiánya miatt már kevesebb az életereje. Kisebb fagyok esetén jó megoldás lehet a fátyolfólia, illetve ha csak pár palántáról van szó, az este ráborított, reggel eltávolított vödör, doboz, stb.. A vetőmagos zacskókon tájékoztatnak minket arról, hogy mikor érdemes az adott fajtát vetni, illetve kiültetni, ezt célszerű többé-kevésbé, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva betartani.

Hőigény, fényigény, csírázási hőmérséklet

Kerti növényeink a Föld messze eső vidékeiről származnak, ezért vannak köztük hidegtűrők, sőt -kedvelők, és olyanok is, amik csak melegben csíráznak és növekednek.

Néhány példa:

C.oC, tök, dinnye, uborka: 20-35oC, sárgarépa: 10-30oC, saláta: 5-25oC, paradicsom: 15-30oC, paprika: 20-35oC, káposzta: 5-25oC hagyma (vörös és lila): 10-35oC, cékla: 10 -30oC, borsó: 5-25obab: 20-30

Szerencsére a hónaposretek, a saláta és a spenót rövid tenyészidejű, tavasszal és esetleg ősszel érdemes őket vetni. A spenótnak, salátának, borsónak van áttelelő változata, amelyet ősszel elvetünk és tavasszal nagyon korán szedhetünk.   Egyes zöldségfélék csak tavasszal és ősszel termeszthetők, nyáron nem, mert a meleg és hosszú nappalos időszakban magszárat hoznak, virágoznak, fogyasztott részeik értéktelenné válnak.

Mikor ültessünk fákat, bokrokat

Szabadgyökerűek ültetésének két feltétele van: a növény legyen nyugalmi állapotban és a talaj ne legyen átfagyva. (Nem gond, ha csak deres.) Konténeres növény ültetésekor csak ez utóbbi feltételt kell figyelembe vennünk, de meleg időszakban figyeljünk a megfelelő vízellátásra, mert idő kell, hogy a csemete szétküldje gyökereit a talajban.

Folyamatos feladatok egy BIOkertben

Egy biokert növényvédelmét a megelőzésre alapozzuk, ezért fontos, hogy kertünket rendszeresen járjuk végig, figyeljünk a kártevők és kórokozók megjelenésére. Távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, például moníliás gyümölcsöket és múmiákat, lisztharmattól letorzult hajtásvégeket, a paradicsom gombabetegségekkel fertőzött leveleit.

Vetési naptár

Erről ez év januárjában írtunk bővebben. Lényege, hogy a növényeket négy csoportra osztja aszerint, hogy termésükért, levelükért, gyökerükért vagy virágukért termesztjük őket. Bolygóállások alapján ad javaslatot, hogy az egyes csoportokat mikor érdemes vetni, gondozni és betakarítani.

Biokerti kalendárium

Olvasóink figyelmébe ajánljuk ingyenesen letölthető kiadványunkat, a Biokerti kalendáriumot. Ezt azért állítottuk össze, hogy a kevésbé gyakorlott biokertészkedőknek segítsünk a kerti munkák ütemezésében.  http://www.biokultura.org/hu/online-kiadvanyok

  

Magyar Biokultúra Szövetség
1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1.
1/214-7005
www.facebook.com/BiokulturaSzovetseg
[email protected]
www.biokultura.org

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!