Előző sorozatunkban a jövő tudományáról esett szó. Bebizonyítottuk, hogy a legtöbb gondunk és betegségünk kórokozója a tudomány által szaporított, a médiában terjesztett, hibás tudás. A hibás tudások legkártékonyabbja, hogy küzdjünk betegségeink ellen, mindenáron győzzük le a kórt...
A betegség a legjobb barátunk. Az Élet maga a változás, a betegség a Változásban segít bennünket. Ha megértjük üzenetétét, százszor szebben, ezerszer erősebben élhetjük tovább életünket! Miben segít, miben gátol, milyen cél felé vezet? Miben kell változnunk a test, a lélek és a szellem szintjén? Új sorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ, és aki keres - talál! (GG)


Az érelmeszesedés megelőzésének programja

Bevezető az olvasmányaim alapján:
Egy kis ismeretterjesztő bemelegítés gondolatébresztőnek. A verőerek elmeszesedése szívrohamot, vagy agyvérzést okozhat. Ezt tudjuk. De mi is az az érelmeszesedés? Első találat a keresőmotorban a www.hazpatika.com weblapon (A kiemelések az idézetekben mindig tőlem származnak):


„Érelmeszesedés (másnéven: atherosclerosis, ateroszklerózis) Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az arteriosclerosis és atherosclerosis fogalmát gyakorta egymás szinonimájaként használják.
Az érelmeszesedés - idővel - mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet.'
Érdekes ez a forrás nem is említi a koleszterint! Lehet, hogy tudnak valamit?

Lássunk egy másik népszerű weblapot, a www.informed.hu -t. Ők mit írnak?
„Érelmeszesedés (érelmeszesedés, koleszterin, plakk, agyvérzés, stroke, infarktus)
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis, ateroszklerózis) korunk népbetegsége, általános érbetegség. Főleg az idősebb korosztályok betegsége, de bizonyos körülmények között fiatalkorban is előfordul. Tünetei attól függenek, hogy mely érterületekre terjed ki (agy, szív, végtagok erei). Az érelmeszesedés (arterioszklerózis vagy ateroszklerózis) lényege, hogy a verőerek (artériák) falába zsírszerű anyag (koleszterin) ivódik bele.
Az érelmeszesedés a vezető halálok a fejlett országokban és hazánkban is. Okát és létrejöttének mechanizmusát minden részletében még ma sem ismerjük. A magas vérnyomás, a kórosan magas zsír- és koleszterinértékek, az elhízás fokozzák az érelmeszesedés veszélyét. Ezek gyakran társulnak az idősebb kori (II. típusú) diabétesszel, ezért ezt külön névvel metabolikus-X szindrómaként is emlegetik. A mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás szintén elősegíti az érelmeszesedés kialakulását vagy fokozódását. Az érbetegség általános, mind a szervezet kis ereiben mind a szívközeli főverőérben és a nagyerekben kialakulhat. Az elváltozások egészen fiatal korban kezdődnek: az 1950-es évek elején a koreai háborúban meghalt fiatal amerikai katonák érrendszerében már láthatók voltak a - tüneteket még nem okozó - arterioszklerotikus foltok. (N.B. Ezt mindenki megemlíti!)
A koleszterinnel átitatott foltok (plakkok) idővel szétesnek és a szétesett terület helyébe másodlagosan mész rakódik le. Tehát az érelmeszesedés első lépésben nem is meszesedés, hanem zsírosodás. A mészlerakódás csak másodlagos. Az érelmeszesedés következtében a verőeres rendszer legváltozatosabb területein jöhet létre érszűkület vagy érelzáródás. Ha a verőerek átmérője egy bizonyos méret alá csökken, vagy elzáródik, a nyomásviszonyoktól függően könnyebb vagy súlyosabb oxigénhiány támad. Az oxigénhiány következtében lép fel a fájdalom. A tünetek általában fokozatosan lépnek fel, ahogy a felrakódások lassan beszűkítik az eret, kezdetben csak terhelésre jelentkeznek tünetek, angina vagy a gyalogláskor fellépő alsó végtagi fájdalom. ...
Amikor egy nagy artéria hirtelen elzáródik, súlyos tünetek léphetnek fel, az érelzáródás helyétől függően. A hirtelen agyi érelzáródás (stroke) agylágyulást és az ellentétes testfél bénulását okozhatja. Néha azonban nagy verőerek teljes elzáródása sem okoz tünetet, mert az adott szerv, pl. az agy az ellenoldali erekből is kaphat elegendő vért.
Sajnos ma még nem rendelkezünk a megelőzésre alkalmas abszolút biztos terápiával. Ésszerű életmóddal, kiadós mozgással, zsír-, szénhidrát- és koleszterinszegény étrenddel, valamint a rizikófaktorként szereplő betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás) karbantartásával, megfelelő gyógyszerelésével kell megelőznünk az érelmeszesedés kialakulását.'

Látszik, hogy a magyar interneten is megoszlanak a vélemények. Az a közhiedelem terjedt el, hogy a magas koleszterin szint okozza. Persze, a nyulaknál! Ugyanis évekig a nyulakon kísérleteztek. A nyúl pedig növényevő állat, belepusztul a szalonnába! Előfordul, hogy valaki úgy kerül az intenzív osztályra artéria szűkülettel, hogy tökéletes a vérben a koleszterin szintje. Nem kövér, sokat mozog, egészségesen él. Akkor hogyan is van ez?
Mit ír erről Naumov doktor és más, oroszul írogatók? Nem pontos idézetek formájában írom le. Abban mindenki egyetért, hogy az érfalak megsérülhetnek, idővel pedig megöregednek. Az érbelhártya sejtjeiről van szó elsősorban. A leggyakoribb az előfordulás azokon a helyeken, ahol nagy fizikai behatásoknak (nyomásváltozások, áramlási súrlódás) vannak kitéve az erek. Például a nyaki artériák és a szívkoszorúerek. Az is kiderült, hogy a meszesedésre hajlamos érszakaszokon először sejtelfajulás megy végbe. A differenciált, pontosan elkülönülő sejtek helyén nagyméretű, szabálytalan formájú többmagos sejtek jelennek meg. Elváltoznak a simaizom sejtek is. Megnő a méretük, és a sejtmagjaik körül kollagén halmozódik fel.
Csazov akadémikus írja: „Meg vagyok győződve, hogy lecsendesül a hipolipidemikus szerek - sztatinok, fibrátok, nikotinsav, preduktál- kapcsán kialakult kampány, és ezek a szerek elfoglalják a nekik járó helyüket a komplex terápiában. Nem kevésbé fontos lesz a sejtelváltozások korrekciójára (és nemcsak az érfalakban) irányuló terápia.'
Hogyan értelmezi ezt Naumov doktor? A lényeg szerinte abban van, hogy nem a koleszterin lerakodás a fő ok, hanem az elfajult, megöregedett (többmagú, atípusos) sejtek megjelenése. Az elhalt sejteket fel kellett volna valakinek oldania és elszállítania. Bolotov szerint a pepszin és a sósav játszik ebben fontos szerepet. De nincsen belőlük elegendő mennyiség. A vércukor is semlegesíti a sósavat. Cukorbetegeknél ezért nagyobb az érelmeszesedés kockázata. Szóval, Naumov doktor szerint, ha nem sikerül feloldani az elhalt sejteket, alattuk kinőnek az újak. És így rétegről rétegre. Ezekre az elhalt sejtekre könnyen lerakódnak a vízben oldhatatlan sók és lebontatlan zsírok. Ha a zsírokat nem sikerült lebontani glicerinre és zsírsavakra, akkor a véráramba kerülve könnyen lerakódhatnak az érfalon.
Ez történt a kísérleti nyulak esetében is, akik képtelenek voltak lebontani az állati eredetű zsírokat. A szervezet megpróbálja gyógyítani, foltozni a sérült, beteg érszakaszt. Koleszterint szállít oda, mivel a koleszterin a sejtmembrán vázát alkotó anyag. Ebbe a vázba ülnek bele két rétegben a zsírsavból keletkezett foszfolipid molekulák. A koleszterin mennyiségét valójában nem a vérben kellene vizsgálni, hanem az egész testben. A koleszterin és a zsírsavak aránya a fontos. Nem mindegy, hogy a koleszterin ok, vagy okozat! Lehet, hogy a koleszterin csökkentéssel átesünk a ló másik oldalára.
Nézzük tovább! Ha nem sikerül a szervezet öngyógyítása, kötőszövet sejtek épülnek be az elhalt verőér részbe. A kötőszövet pedig nem éppen verőér falába való anyag. A kötőszövet sejtjei sokáig élnek, talán azért is, mert nem csinálnak semmit. A kötőszöveten aztán könnyen lerakódik a koleszterin. Az egészséges érbelhártya sejteken nem rakódik le a koleszterin, mert ott a funkciónak megfelelő teljes értékű koleszterin-foszfolipid komplexek vannak.
De van ez tovább is. Más kutatók 20 éve gyanítják, hogy lehetnek egyéb okok is. Létezik egy ásványként ismert anyag, a hidroxi-apatit, amiből bőven van a csontban és a fogakban. De a vérben és minden sejtnedvben is kimutatható. Ez egyfajta vízben oldhatatlan kalcium foszfát. A sejtanyagcsere egyik, lúgos közegben oldhatatlan végterméke (Gondoljunk csak a vándorló kalcium ionokra és a foszfát gyökökre, mint a sejtműködés alapvető részeire. Van belőlük bőven. Ha elhal a sejt, létrejön az apatit.) ebből a végterméből épülnek a csontok. Kosztyenko orosz tudós talán méltatlanul, de elnevezte ezt az ásványt a „halál ásványának', mint az öregedés és közvetlenül az érelmeszesedés egyik kórokozójának. A vesekövekben is van belőle bőven.
Másfelől ismert az is, hogy az úgynevezett nanóbák, vagy nanobaktériumok vázában is van hidroxi-apaptit. Jelenleg is folynak a nemzetközi kutatások:
Mégsem élnek a világ legkisebb bogyói-www.origo.hu-(Pesthy Gábor 2010. 01. 14.)
„A kutatók a nanobaktériumok alakváltozását (ami az élet egyik jele lehet) is megfigyelték: kis gömbökből kristályos filmekké vagy csomókká alakultak. Kiderítették, hogy a nanobaktériumokat hidroxi-apatit burok veszi körül. (Az apatit kalciumból és foszfátból álló komplex kristályos vegyület, amely mindenütt megtalálható a természetben, az emlősök csontjaitól kezdve egyes gerinctelenek héjáig.)
A legérdekesebb felfedezésük azonban az volt, hogy a nanobaktériumok szinte minden vizsgált állati és emberi testnedvben - vérben, nyálban vizeletben stb. - előfordulnak. A kutatók arra következtettek, hogy a parányi „kórokozók' valószínűleg szerepet játszanak az abnormális ásványlerakódásokkal kapcsolatos betegségekben, így például a vesekövek, érelmeszesedések kialakulásában. ...
A legújabb kutatások szerint a nanobaktériumok nem élőlények
Az egyik legutóbbi kutatási eredmény szerint (amelynek összefoglalóját a Scientific American 2010. januári száma is közli) a nanobaktériumok egyszerű ásványnövekedéssel létrejövő alakzatok, és nem élőlények. John D. Young, a tajvani Chang Gung Egyetem kutatója, és doktorandusza, Jan Martel kísérletek egész sorát végezték el, hogy eldöntsék az élő-élettelen vitát. 2007-től folytatott vizsgálataik azonban teljesen más eredményt hoztak, mint amire számítottak. ...
A kutatók szerint a sok erre utaló jel ellenére a nanobaktériumok nem élőlények, hanem kristályos szerkezetű (apatit) részecskék. Ezek egyszerű kalciumvegyületekből, például kalcium-karbonátból és kalcium-foszfátból jönnek létre, amelyek szabályos kristályosodását megzavarják a különféle szerves molekulák, elsősorban fehérjék, de lehetnek lipidek, szénhidrátok, sőt nukleinsavak (például DNS) is. E szerves vegyületek hatására a szabályos kristályrács gömb- esetleg pálcikaszerű formát vesz föl. Kísérleteik szerint ezek az alakzatok növekednek, sőt „osztódnak' is. A kutatók azzal is bizonyították a részecskék élettelen voltát, hogy sikerült egyszerű vegyületekből laboratóriumi körülmények között tökéletes „nanobaktériumokat' előállítaniuk. ...
Ugyanakkor nem zárható ki, hogy bizonyos esetekben fontos szerepet játszanak a kóros meszesedési folyamatokban is. Lieske és munkatársai jelenleg ezeket a folyamatokat vizsgálják; véleményük szerint jelentős orvosi áttörés lenne, ha sikerülne a nanorészecskék szerepét tisztázni például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.'

Kosztyenko szerint a szén-dioxid/szénsav is feloldhatja az apatitot. Az öregedő kutyák szeretik azokat a helyeket, ahol magasabb a levegő széndioxid tartalma. Kell a szénsav is?
Bolotov szerint az ecetsav és a savanyú aminosavak is képesek feloldani a „halál ásványát'. Bolotov szerint hasonlót a hasonlóval is fel lehet oldani, így a zsírokat zsírsavakkal. Az ecetsav a legegyszerűbb zsírsav, enyhe értágító hatásán kívül kiváló zsíroldószer. Egy baja van az ecetnek, ugyanúgy, ahogyan a sónak és a sósavnak és a szén-dioxidnak is, talán túlságosan is OLCSÓ!
Végül maga a megelőzés módszere:
1.) Legyenek az ételek között kovászolt zöldségekből (például savanyú káposzta) készített levesek. Heti 2-4 liter leves ajánlott.
2.) A sósavtermelés serkentésére szopogassanak el minden étkezés után 30 perccel fél gramm konyhasót. A sós nyálat le kell nyelni. (N.B. Ez egyben segíti a gyomorkapu jobb záródását is).
3.) Heti 3-4 alkalommal ajánlott 10 deka, fokhagymás-sós lében pácolt gombából készült saláta elfogyasztása (N.B. nem ecetes pácolás!). A leszűrt gombasalátát hidegen sajtolt növényi olajjal kell meglocsolni, apróra vágott hagymával ízesíteni. Ezen kívül napi 15 deka kovászolt zöldség (például savanyú káposzta, kovászos uborka) fogyasztása is ajánlott.
4.) Naponta ajánlott 2 evőkanálnyi darált szalonna, 10:1 arányban fokhagymával. Például egy pár kis kocka sózott mangalica szalonnát fokhagymanyomón átnyomunk, majd a fokhagymát is. Villával összedolgozzuk, majd kenyérre kenjük. Vaj helyett is jó! A jóféle friss szalonnában egyáltalán nincs koleszterin.
5.) Hetente 2-3-szor ajánlott a végtagok bedörzsölése 5%-os ecettel.
6.) Heti egy szauna, vagy más izzasztás.
7.) Tengeri herkentyűk, például moszatok, hínárok, algák (például az oroszul tengeri káposztának hívott egyik fajta, a barna tengeri hínár (Laminaria japonica) fogyasztása ajánlott. Napi 1-2 evőkanállal, félórával ebéd és vacsora után.
8.) Klímakterikus állapotok gondozása, a prosztatát is beleértve.
9.) Napi 1 szem 325 mg-os Aszpirin bevétele esténként, 1 órával étkezés után, heti öt alkalommal.
A tolmácsoló további megjegyzései:
Mi ennek az egész módszernek az értelme?
60 évesen sokkal kevesebb sósavat és pepszint termelünk, mint 20 évesen. Ez a csökkent sósav- és pepszin-termelés kedvezőtlen hatással van az elhalt sejtek, sejtrészek feloldására. A sósav és a pepszin egy része ugyanis a gyomorból bekerül a véráramba, ott is hat. A sós nyál serkenti a sósav és pepszintermelést, miközben nem okoz vizenyőt. Mire jó a kovászolt zöldség? A kovászolt (ecet nélkül, természetes erjesztéssel savanyított) zöldségeket könnyebben lebontja a szervezetünk. Ezen kívül a kovászolt zöldségek segítenek egyes lerakódások feloldásában.
Hasonlót a hasonlóval lehet feloldani. Bármilyen vízzel mossuk is le az ablakot, ott marad a gitt! A pácolt gomba a növényi zsiradék lerakódásokat célozza meg. A fokhagymás szalonna az állati zsiradék lerakódásokat célozza meg. Egyébként az állati zsiradék a szív fő tápláléka. A fokhagyma segíti a zsírbontó enzim termelését. Csípős mustár, csípős paprika fokozza ezt a lipáz termelő hatást. A szalonnazsír így teljesen lebomlik glicerinre és zsírsavakra. A zsírsavak oldják fel a koleszterin lerakódásokat és tisztítják az ereket. (Koleszterinre is szükség van, mértékkel. Koleszterin alkotja a sejthártyák vázát. Koleszterinből készülnek a hormonok is.) Egyébként a zsírsavak táplálják az izomsejteket is.
Ecet aztán végképp minek? Az ecet is zsírsav. A szervezet maga is napi 1 liter ecetet állít elő (hisz ez az égetés, a Szent-Györgyi-féle Krebsz ciklus egyik terméke), de ez nem mindig jut el a végtagok ereihez, hajszálereihez. Az ecet segít a pangó vénás erekben túlságosan elszaporodott szaprofiták megfékezésében. Lehet körömvirágos és egyéb gyógynövényes „balzsam'-ecetet is használni. Érdekes, hogy a vérből még nem mutattak ki sem ecetet, se sósavat, se pepszint, se lipázt. Pedig ott vannak... A sót a svédek vízlágyításra is használják.
Érdekes, hogy a szovjet űrhajósok felkészítése közben minden reggel éhgyomorra megitattak velük 2 pohár langyos vizet, amibe literenként 1 gramm konyhasót kevertek és néhány csepp 3%-os hidrogénperoxidot. Ez volt az úgynevezett „nedves takarítás'. A vizet nemcsak azért isszuk, mert pótolni kell, hanem azért is, mert cserélni kell a fáradt vizet friss vízzel.

Kelt Budapesten, az Úr 2012. évében,
Fergeteg havában

Bartha Ferenc
mérnök
MAG közösség
ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!