A laskagomba a legváltozatosabban elkészíthető gombaféle, nem túlzás azt állítani, hogy felhasználási módjának csak a képzeletünk szabhat határt, hiszen íze, tápanyagtartalma, állaga miatt számos receptben helyettesítheti akár a húst is.

A laskagombákra gyakran panaszkodnak a háziasszonyok, mondván, a kevés főzéstől nem puhul meg, a hosszú főzéstől pedig rágós. Valójában a helytelenül, hosszan tárolt laskagomba elkészítésekor jelentkeznek ezek a tünetek.

A friss laskagombát csak néhány perccel kell tovább főzni, mint a csiperkéket. A kalap gyorsabban megfő, mint a tönk, a tönkrészt érdemes apróra összevágni. Kevesen tudják, hogy minden gomba elkészítésénél jótékony hatást tesz egy kevés, nem túl markáns ízű bor hozzáadása.

Étkezési értékét tekintve talán a legizgalmasabb laskaféle az ördögszekér laska. A többi laskától eltérően nem farontó, hanem mezei lágyszárú növények parazitája. A mikológusok egy része úgy gondolja, hogy együtt él (gyökér szimbiózis=ektomikorrhiza) a mezei iringóval (Eryngium campestre), s neve (Pleurotus eryngii) is erre utal. Annyi bizonyos, hogy jellemzően mezőn, s nem erdőben találjuk. Vastaghúsú, kicsi, lapos, barna kalapú, nagytermetű jóízű gomba. A múlt század végén kezdett terjedni termesztése, hazánkban többen is árusítják alapanyagát, de folyamatosan, jelentősebb mennyiségben senki sem termeszti nálunk.
Nagy kár, mert legalább olyan jóízű, mint a szaka. Teljes neve Pleurotus sajor-caju, a leleményes gombászok egyszerűsítették így. Ma már nem is a laskák nemzetségébe (Pleurotus) tartozik ez a gomba, hanem a Lentinus fajok közé, a szaka ragadványnév azonban így is ül. A termesztők nem véletlenül tartják laskának: alapanyaga szalma, a termesztési körülményeket illetően pedig alig különbözik a hibridlaskáktól.
Egy nemrégiben forgalomba került gomba a minilaska névre hallgat, és megjelenésében egészen a szakát formázza kisebb méretben. A szaka igen ízletes, bőtermő melegkedvelő gombafaj, a termőtest állaga egyenletes, nincs jelentős különbség a tönk és kalap között. Kiváló íze nagy kulináris karriert ígér, ha a termesztők és a kereskedők végre felfigyelnek rá. A különleges laskák közül nem csak íze miatt emelkedik ki: hozama megközelíti a hibridlaskákét, különösen a mini változat igen bőtermő.
sárga laskaA különleges laskák közt talán a leglátványosabb a sárga laska (PLeurotus citrinopileatus). Helyesebb lenne a sárgakalapú elnevezés, mert a kalap fonáka és a tönk fehér, csak a kalap felső oldala citromsárga. Zárt csokrokban terem, jól tárolható, ha a teljes érés előtt csokrosan szedik. Eredetileg Ázsia keleti területein honos, termesztését azonban kevésbé meleg területeken is megoldották. Az átszövetés idején 28-32 Co-os maghőmérsékletet (az alapanyag belsejében mérik) igényel, majd mintegy 15-20 nap után termőre fordítható 15-18 Co-on. A rövid hideg periódus után tovább nevelhető 24-25 Co-on. Így 3-4 termőhullámban akár 14-18 kg gombát lead 100 kg alapanyag. Törékeny húsú, jól szárítható gomba, zamatát az erdei csiperkéknél is tapasztalható kellemes ánizs illat gazdagítja. Ez tehát egy olyan laska faj, amely megjelenésében lényegesen izgalmasabb, mint a hibridlaskák, íze kiváló, árfekvése kedvező lehetne, ha megismertetésére a kereskedők is szánnának némi időt és pénzt. Egyetlen hátránya a termőtest törékeny volta, amit kezelésénél, tárolásánál figyelembe kell venni.
Sokkal rugalmasabb állagú egy másik színes laskaféle, a lazacszínű, vagy piros laska (Pleurotus salmoneo-stramineus). 6-10 centiméteres kalapokból összeálló csokrokban terem meglehetősen magas hőmérsékleten. Dél-Ázsiából származik, és olyannyira melegkedvelő, hogy tenyészetei 8-10 Co-alatt el is pusztulnak. Íze nem különösebben érdekes, dekoratív célból termesztik, és használják különböző gombás ételek, saláták díszítésére. Termesztésével sokan kísérleteztek Magyarországon is, de hőmérséklet igénye és csekély ismertsége miatt senki nem termeszti rendszeresen, így a kereskedelemben sem elérhető. Kár érte, mert a többi különleges laskával együtt remekül gazdagíthatná az amúgy meglehetősen szegényes hazai gombakínálatot. Annál is inkább, mert a jelek szerint a 2015-ben tapasztalt szárazság nem az utolsó volt hazánkban, így a változatos erdei gombák egyre inkább ritkaság számba mennek. (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!