2016. 06. 16
Dr. Farkas Istvánt Szegeden mindenki ismeri, s az ok, amely miatt városszerte számon tartják, kettős: történelemtanári, és önkéntes famentői, fagondozói munkája. Negyvenhárom évig tanított egy jónevű gimnáziumban, néhány éve pedig, amióta nyugdíjba vonult, a szegedi fáknak szenteli életét. Egyébként Szegeden szerinte több mint százan vannak, akik tevőlegesen is tesznek a hatósugarukban lévő fákért, s a civil kezdeményezésnek ezt a formáját nem semmibe venni kellene, hanem hagyni, hogy tegye a dolgát.

2016. 06. 03
A X. században, Abesszíniában élő nomád törzsek tagjai figyelték meg, hogy ha kecskéik a kávécserje lombjából legeltek, nem tudtak aludni utána. Ekkor kezdték alkalmazni először áloműzőként, de még feldolgozás nélkül, nyersen fogyasztották gyümölcsét.

2016. 06. 09
Néhány növény akkor virágzik dúsabban, ha gyökérzete „beszorítva” érzi magát, (pl. afrikai szerelemvirág), ezeket csak akkor ültessük át, ha már szétfeszítik az edényt.

2016. 04. 05
Nem az idők jele, és jő el az Armageddon, ha ötven baglyot látunk egy fán fényes nappal a városban, amint mozdulatlanul merednek ránk narancssárga szemükkel, csak tollfülük áll egyre hegyesebben, ahogy közeledünk, és egyikük ásít egy nagyot. Hanem arról van szó: az erdei fülesbaglyok télidőben szívesen mennek be a városokba, ahol egy-két fokkal melegebb van, mint városon kívül, és könnyebben tudnak apró rágcsálókat zsákmányolni. Magyarországon tíz bagolyfaj költ, közülük van, amelyikből csak összesen egy-két pár, de akad olyan is, melynek fészkelőállománya a településeken is erős. Valamennyien védettek.

2017. 02. 23
A növényápolással kapcsolatban, 10 alapvető kérdéskörre bonthatjuk a legfőbb tudnivalókat. Ha néhány általános szabályt betartunk, nem kell született kertésznek lennünk ahhoz, hogy a növények jól érezzük magukat nálunk. Még az első pillantásra egzotikusnak tűnő növények, mint pl. az orchideák is színpompásan virágoznak ablakunkban, ha ismerjük igényeiket és ennek megfelelően gondozzuk őket.

2017. 02. 23
Ha más országban járunk, szívesen elfogyasztjuk a helyi specialitásokat. Vannak persze kivételek, mint például ez a két étel:

2017. 02. 27
Nem, nem a mesék hétfejű, tüzet okádó sárkányairól van szó, hanem egy olyan energetikai fejlesztésről, amely könnyen tömegcikké válhat és gyermekeink számára már ott lehet a többi háztartási kütyü között. Izgalmas elgondolás, de egyelőre csak a történet elején vagyunk.

2017. 02. 27
Télidőn sem kell nélkülöznünk a madarak társaságát. Utazás közben kinézve az autó, vonat vagy busz ablakán, itt is, ott is feltűnnek. Olykor messziről is felismerhetők, hogy vajon mifélék, más esetben a szakember is csak távcsővel tudja meghatározni őket. Vannak köztük olyan fajok egyedei is, melyek nálunk fészkelnek – és olyanok is, amelyek kimondottan telelni érkeznek hozzánk a magas Északról. Békés magevők éppúgy lehetnek, mint télire elbújt rovarok után kutatók, vagy épp ragadozók; mindegyiküknek helye van a természet nagy háztartásában. Sokuk házhoz is szoktatható – meghálálja a téli etetést.

2017. 03. 01
Becslések szerint 23 millió köbkilométernyi talajvizet rejt a Föld, és ennek a mennyiségnek kevesebb mint hat, de az is lehet, hogy csupán egyetlen százaléka – emberi mércével mérve – megújuló energiaforrás – állapították meg a szakemberek, vagyis a 23 millió köbkilométerből 0,35 millió köbkilométert tesz ki az ötven évnél fiatalabb talajvíz. A Föld teljes vízkészlete 1,4 milliárd km³, édesvíz készlete ennek töredéke, körülbelül 35 millió km³. A világ édesvízkészletének 70%-a, mintegy kb. 24 millió km³ a tartósan hideg éghajlatú tájakon, nehezen hozzáférhető módon található, míg 30%-a föld alatti készletekben raktározódik (talajvíz, nedvességtartalom, mocsarak stb.). A világ folyói és édesvizű tavai a Föld édesvízkészletének 0,3%-át adják, ami kb 105 ezer km³.