Előző cikkünkben beszámoltunk a konyhamalacról, mely egyre népszerűbb a háztartásokban. Most ezen túlmenően az ipari konyhamalacra szeretnénk felhívni a figyelmet. Hogy ez miként érinti az „átlagembert” az hamarosan kiderül.

A konyhamalac ipari változata tudásában megegyezik a háztartási modellekkel, csak sokkal robosztusabb a kivitelezése. Ez azért szükséges, mert ipari felhasználás esetén jóval nagyobb az igénybevétel.
– Hol lehet használni ezeket a konyhamalacokat?
– Olyan helyeken, ahol sok ember étkezik. Máris láthatjuk, hogy szinte bárhol „összefuthatunk” ezzel a remek szerkezettel. Elsősorban éttermek, kávézók, bárok, szállodák, üzemi étkezdék, teakonyhák; másodsorban iskolák, óvodák is előszeretettel használják a konyhamalacot.
Az „átlagember” egy étteremben nem érzi jótékony hatását a konyhamalacnak, annál inkább a munkahelyén. A vállalati teakonyhákban gyakori a dugulás a sok mosogatóba tett ételmaradékokkal megrakott tányér miatt. A maradékok nagy része a mosogató lefolyójába kerül – és aprítás nélkül a nagyobb darabok dugulást eredményeznek. Az ételmaradék többi része a szemetesben landol, és ha nem ürítik naponta, bizony másnap már kellemetlen szagok, esetleg rovarok fogadják az étkezőbe igyekvőket.
– Miért jó használni az ipari konyhamalacot?
– Ugyanúgy, mint a háztartási modelleknél itt is fontos szerepet játszik a környezettudatosság, a higiénia és a kényelem. Mint azt már korábban említettük: az élelmiszer-hulladék azonnal távozik, így a közvetlen környezet higiénikus marad. A bomlandó anyagok nem szennyezik a szemetest, nem vonzzák a baktériumokat és rovarokat. Kevesebb élelmiszer-hulladék halmozódik fel a szemétlerakókban, amik ott bomlásnak indulnak, és metán gázt termelnek. A metán 20-szor nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez, mint a szén-dioxid. Kevesebb szemetet kell gyűjteni és szállítani, hiszen a hulladék a csatornán keresztül jut el a feldolgozókba. Ennél olcsóbb és egyszerűbb szállítás nem létezik. A világ több országában az állam anyagilag is támogatja a hulladékőrlők használatát. Miért is ne? Hiszen így kimutatható megtakarítás jelentkezik a hulladék szállításában, kezelésében és ártalmatlanításában egyaránt.
Ezen túlmenően az ipari felhasználóknak (elsősorban az éttermeknek) súlyos összegeket kell fizetniük a moslék szállításáért. Az ÁNTSZ több helyen nemcsak felismerte a konyhamalac jótékony hatását, hanem kifejezetten előírja annak használatát. Gondoljunk bele, hogy a költségek megtakarítása mellett, mennyivel jobb egy higiénikus konyha, ahol nem kell attól tartani, hogy az ételmaradékok hatására rágcsálók / különböző rovarok jelenjenek meg.
– Van különbség az ipari és a háztartási konyhamalac működése között?
– Nincs. A konyhamalac a mosogató lefolyónyílásába kerül beépítésre. A mosogató minden addigi funkciója megmarad, tehát a víz lefolyik a csatornába, a mosogatás továbbra is elvégezhető, bele lehet önteni a tésztáról leszűrt vizet, stb., de kibővül egy rendkívül hasznos dologgal: a konyhában előforduló szerves hulladékot nem a szemetesbe dobjuk, hanem a mosogatóba! A konyhamalac ezeket a hulladékokat apró darabokra aprítja, és a csatornába engedi. A konyhamalacot nem kell üríteni vagy tisztítani. A csatornahálózat legvégső állomása a szennyvíztisztító telep, ahol ezeket a hulladékokat véglegesen ártalmatlanítják.
– Az ipari méretű használat nem okoz dugulást vagy eltömődést? Nem terheli a csatornarendszert?
– Nem, hiszen a konyhamalac által összeőrölt anyag legnagyobb darabjai maximálisan 3-5 milliméter nagyságúak, ezek könnyedén lefolynak még a legvékonyabb lefolyócsöveken is. Ez a rendszer 84 éve működőképes a világon mindenhol.
– Milyen hulladékot lehet beletenni az ipari konyhamalacba?
– Tulajdonképpen ugyanazokat, mint a háztartási modellekbe: az előkészítés és főzés során előforduló zöldségek és gyümölcsök szárát, héját, gyökerét; az étkezés után mindent, ami a tányéron maradt ill. minden főtt vagy sült ételmaradékot. Néhány példa: krumpli, hagyma, répa , alma uborka, tök, cukkini, patiszon, tojáshéj. A húsról levágott faggyú és inak, valamint a szalonna porcogója és bőre és bármilyen (csirke / disznó / marha) csont.
– Mi az, amit nem dobhatunk a konyhamalacba?
– Semmi olyat nem szabad beletenni, ami nem lebontható anyag, például zacskók, fóliák, habtálcák, alufólia, befőttes gumi, kupakok, stb. amik konyhai hulladékok ugyan, de nem szerves anyagok.
Összefoglalva tehát: az ipari konyhamalacok ezentúl már nemcsak az otthoni életet teszik könnyebbé, higiénikusabbá, hanem „második otthonunkat” a munkahelyünket is azzá varázsolják.

Tel: 30/929-2395
www.insinkerator.hu


 
ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!