Mi a leggyakoribb probléma?
A leggyakoribb hiányállapot a kismamák között a vashiányos vérszegénység. A vas igen fontos az emberi szervezetnek, legtöbb a vérképzéshez szükséges. A hemoglobin a vörösvértestek fontos alapanyaga, ez juttatja el az oxigént a sejtekhez. A felnőtt ember napi vasszükséglete 12-15 mg, várandósság és szoptatás alatt ez 30 mg-ra nő.

A magzatnak mikortól van szüksége vasra?
A magzati vérképzés már az ötödik héten megindul, majd a terhesség utolsó harmadában a magzati vasraktárak is feltöltődnek. Ha a kismama vérszegénnyé válik, akkor a magzat sem tudja vasraktárait feltölteni, születése után hamar ő is vérszegénnyé válhat.

Mit együnk, hogy elkerüljük a vashiányt?
Táplálékaink közül fontos vasforrások a vörös húsok, a belsőségek (máj), tojássárgája, zöld levelű főzeléknövények, aszalt gyümölcsök, valamint a dió, mandula, mák.

Honnan tudja egy kismama, hogy vérszegénnyé vált?
Várandósság során három alkalommal ellenőrzik a vérképet. Ha a vérszegénység jelei láthatóak a labor eredményben, akkor már nem elegendő a táplálékkal bevitt vas mennyisége, mindenképpen vaskészítménnyel pótolni kell. A vas felszívódását segíti a C-vitamin. Fontos, hogy olyan készítményt válasszunk, ami jól szívódik fel, és jól hasznosul a szervezetben.

Mi hívhatja fel a figyelmet a hiányállapotra?
A vashiány tünetei: a sápadtság, fáradékonyság, fejfájás, szédülés, levertség. Súlyos esetben heves szívdobogás-érzés, légszomj, ájulás hajlam. Gyakoribbak a fertőzések is.
Szüléskor a vérveszteség miatt, és a szoptatás hónapjai alatt is nagyobb vasbevitelre van szüksége a kismamáknak. A kialakult vérszegénység kezelése több hónapig tart, hiszen a raktárak feltöltése a cél.

És mi a helyzet a csecsemővel?
Az újszülött baba vastartaléka 5-6 hónapra elegendő. Anyatejen keresztül is kap vasat, majd fél éves korban a főzelékek és húsok bevezetésével előzhető meg a csecsemőkori vérszegénység kialakulása.