....de nem készül az anyjához Lengyelországba. Tiszta hülyeség is lenne tőle, mert hiszen innen is látja, hogy az anyját a hínárosban himbálja döglötten a hullám.

- Meg mi az, hogy úszik a kiskacsa? - Csak úszna! De húzza a rohadt, olajtól elnehezült tollas testét a mocskos lé lefelé, ami vele még rémálmában sem fordult vele elő soha.
- Na, belőlem sem csináltok kacsasültet, - sóhajtotta volna még süllyedtében, de nem volt mit. Utoljára még széttátotta csőrét egy korty levegőért, de helyette csak nehézolaj ömlött a tüdejébe. Ez még a könnyűből is sok lett volna szegénynek.

Dr. Vörösseghy Pávián, mire beért az embervédő egyesület laboratóriumába, aminek igazgatója volt, alig tudott utat törni a katasztrófa után a hatalmas nyüzsgésben. Önkéntes segítő lajhármakik csoportja szedte össze a parton heverő mozdulatlan, megbénult embereket. De sajnos, a legtöbb már döglött volt. A gorillák szünet nélkül cipelték a hordágyakon azokat, akik még lélegeztek. Később már a segélyhely is megtelt, ezért az udvaron felállított szükségsátrakban látták el a betegeket. Ott egy rendházhoz tartozó, szanitéc szolgálatot ellátó bóbitás csuklyásmajmok végezték önfeláldozó munkájukat. Megállás nélkül mosták, súrolták az embereket, hogy a gyilkos méregtől megszabaduljon a bőrük.            

Alig álltak már a talpukon, mikor végre megérkezett a várva várt kanadai különrepülő, kétszáz tagú mosómedvével. Az embereknek már a domesztikált fajtáit, a városban a házak közt, a parkok bokrainál, vagy éppen az úttestről szedték össze a fürge csimpánzok. Néhányan könnyes szemmel nézték a tehetetlenül szenvedő emberkéket, kik még reggel önfeledten hancúroztak, és örültek az életnek.
- Hát ti mit vétettek a szegény ártatlanok? - Hol van most a Nagy Égi Irányító? -, kérdezte egy arra gördülő tolókocsiból egy szenilis, öreg görény. 

Pár nappal később a vizsgálat lezárult. Dr. Vörösseghy, csoportjával megállapította, hogy a hatalmas környezeti kárt, egy nepáli olajszállító tankhajót kormányzó részeg tengeri medve okozta, ezért szigorúan összeszidták. A másik oka a nagy emberhullásnak az volt, hogy az új patkánydopping nevű tápszer készítési folyamatánál, a kettesszámú savkeverő felrobbant. Megnyugtató volt, hogy az állatvilágot nem érte káros anyag, de szomorú, hogy a környezetben élő emberekre, halálos gázt tett szabaddá az explózió. Ezt a sajnálatos balesetet a gyártó nemzetközi konszern, technikai hibákra, és állati gondatlanságra vezette vissza. Ezért a két, nappalos büféslajhárt, és a kisegítő takarítógödényt elbocsátották. Az természetes, hogy elsőnek, az ügyeletes éjszakai bagoly repült.  .

 A multicég ezután kifejezte őszinte sajnálatát az eset felett, majd könnyes szemmel kifizette a mellényzsebből a többmilliárd dolláros büntetést, amit Dr. Vörösseghy és a Pirosok világligája rájuk sózott.
A katasztrófa hatására az ENSZ-ben keresztül vitték, hogy ezentúl a klónozott biopatkányokat és az emberdögöket, csak higiénikus eljárás után szabad majd feldolgozni, a kisállat és makitápszer forgalomba hozatalára. Azt is nagy többséggel megszavazták, és törvénybe foglalták, hogy az embervilágra azonnali halált okozó anyagok használatát kilencvenkilenc százalékról, jövő évben drasztikusan kilencvennyolcra csökkentik.
- Azért csodálatos, szívmelegítő érzés uraim, ha az egész világ állatsága összefog, és egy akarattal, egy célért dobban össze - szögezte le Dr. Vörösseghy egy nemzetközi szimpóziumon. Meghatódástól remegő hangon még befejezéskép hozzátette, hogy a környezetszennyezés miatt elhullt emberek száma, két nap óta már drasztikusan csökkent. A tavalyihoz viszonyítva pedig, az elhullás arányát, 0, 001 ezrelékkel sikerült visszaszorítaniuk. Na persze a statisztikában nem szerepel a szokásos év végi ritkítás, mikor a természet védelmében a beteg és öreg embereket szakszerűen kilövik.

Mikor a tapsvihar elült, Dr. Vörösseghy elérzékenyült, és könnyes szemmel törölgette bepárásodott szemüvegét.

Kisslaki László

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!