Az öregedés vizsgálata viszonylag új keletű: gerontológia néven 1903-tól tekinthető önálló tudományágnak, születése Ilja Iljics Mecsnyikov orosz biológus nevéhez köthető. Megfigyelési körébe tartozik az emberen kívül a növény- és az állatvilág öregedési folyamata is. A kutatók eleinte a biológiai és élettani szempontokat vizsgálták, a mai vizsgálatok azonban már kiterjednek a lelki és szociális háttérre is. A speciálisan az időskori betegségek kialakulásával és kezelésével foglalkozó terület geriátria néven a későbbiek során a gyógyításban is megjelent.

   

Viszonylag pontosan meg lehet határozni egy növény életkorát, melyre legismertebb példa a fák évgyűrűi. Állatoknál ez már nehezebb kérdés, egyes fajoknál a fogak vagy a szarv utalhat rá. Érdekes megfigyelés, hogy bálnáknál a fülzsír mennyiségéből lehet következtetni a korukra. Az embernél ugyanakkor szinte lehetetlen az életkort külső jegyek alapján megállapítani. Ennek az az oka, hogy az ember esetében nem csupán egy, hanem három életkorról beszélhetünk. A naptár szerinti kor a születés óta eltelt időt jelenti. Eltérő módon öregszünk, és ezt sok tényező befolyásolja a genetikától az életmódig, ezért beszélhetünk biológiai korról is. A harmadik emberi életkor pedig a pszichológiai kor, amit az határoz meg, hogy az ember mennyi idősnek érzi magát.

Az idősödés jelei a civilizációban

A mai nyugati társadalmakban sok változás megfigyelhető az életkor előrehaladtával. Az ember először a szemmel jól látható változásokat, az öregedés külső jeleit veszi észre magán. Már a harmincas évek elejétől fokozatosan csökken a testmagasság. A megfigyelések szerint évente mintegy 1,5 milliméterrel leszünk alacsonyabbak, vagyis az ember 50 éves korára mintegy 3 centiméterrel alacsonyabb, mint ifjan. Átalakul továbbá a fiatalkori testalkat: a törzs kiszélesedik, a végtagok elvékonyodnak. A bőr veszít rugalmasságából, egyre több ránc jelenik meg rajta. Fokozatosan csökken az izomzat és a csontok tömege, romlik a fizikai aktivitás és az erőnlét. Szélsőséges esetben csontritkulás is kialakulhat. Ha ehhez még társul a reakcióidő növekedése és a reflexek romlása, az egyre inkább behúzódásra és passzivitásra kényszerítheti az embert.

Az idő előrehaladtával egyre több életfontosságú szerv működésében is változás következik be, például növekszik a szív falvastagsága, vagy csökken a tüdő kapacitása, ami a mindennapi életvitelben is tüneteket okozhat. Az anyagcsere hatásfoka is romlik, melynek következtében növekszik a vérben a koleszterinszint és ingadozóvá válik a vércukorszint. Megfigyelhető még időskorban az érzékszervek, különösen a látás, a hallás és a szaglás romlása, valamint a szexuális aktivitás lecsökkenése. Az idősödő személyek sokszor méltóságvesztésként élik meg a rövidtávú memória gyengülését.

Az 1958 óta zajló, úgynevezett baltimori öregedési felmérés számos betegségről állítja, hogy a 65 éves kor fölöttiek körében gyakran fordulnak elő. Ezek a következők: ízületi gyulladás, magas vérnyomás, szívbetegségek, szürkehályog, tüdőtágulat, agyérbetegségek, székrekedés, csont- és porcrendellenességek.

A gerontológia megközelítése szerint vannak időskori betegségek, mint például az érelmeszesedés, és vannak normális életkori változások, amilyen például az erőnlét csökkenése, a látás romlása, vagy hölgyeknél a peteérés megszűnése. A természetgyógyászat szerint azonban ez utóbbiak is természetellenes folyamatok, a természetellenes életmód és a helytelen étrend következményei. A kultúrantropológusok szerint például a nők a természeti népeknél életük végéig menstruálnak. Sőt, bizonyos feltételezések szerint éppen ezáltal hosszabb az átlagéletkoruk, mint a férfiaké, mert a menstruáció révén sok méreganyagtól képes megszabadulni a szervezet. Annak ellenére, hogy az időskori elváltozások bizonyos folyamataira vannak elméletek, a tudomány mind a mai napig nem tudja megválaszolni, hogy miért öregszik az ember, így az a kérdés is nyitott maradt, hogy az öregedés vajon betegség vagy természetes folyamat.

Az öregedést gyorsító tényezők

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 1963-ban tartott konferenciáján 8 pontban foglalta össze, hogy a gerontológiai kutatások alapján melyek az öregedést gyorsító tényezők.

1. Pszichés traumák és stressz

Stresszhatás alatt a szervezet a regeneráció helyett a küzdelmet vagy a menekülést szolgálja. Korunkban sajnos nagyon széles a lelki terheket jelentő állapotok palettája. Idetartozik minden depresszív állapot és tehetetlenségérzet, a magány, az érzések kifejezésére való képtelenség, a panaszkodás és az elégedetlenségérzet. A pénzügyi problémák miatti egzisztenciális szorongás is stresszt okoz. Elősegíti az öregedést, ha az ember képtelennek érzi magát önmaga megváltoztatására, ugyanakkor a folytonos önbírálat, mások kritizálása, az ingerlékenység is ide vezet.

2. Többszöri gyermekszülés

Már az ókori egészségmegőrző rendszerek is leírták azt a megfigyelést, hogy a többszöri várandósság kihordása és a szülés sok életenergiát (csít) von el az anyától, és ezáltal gyorsítja az öregedés folyamatát.

3. Hosszan tartó alváshiány

Kialvatlanság létrejöhet a túlterhelés, túlvállalás miatt, például ha valaki heti 40 óránál többet dolgozik. Manapság azonban fontos szót ejteni a késő éjszakába nyúló passzív kikapcsolódási formák (tévénézés, számítógépezés) kimerítő hatásáról is. Ugyanakkor a pihenésre és az alvásra való képtelenség, a felszínes alvás vagy a gyakori éjszakai ébredés is az okok között szerepel.

4. Helytelen táplálkozás

Mennyiségi szempontból a fejlett országokban a mértéktelen kalóriabevitel okoz problémát, melynek megbetegítő, ezáltal öregedést gyorsító szerepét fontos észben tartani. Ugyanilyen fontos a minőségi szempontból helytelen táplálkozás is. Ilyen a túlzott fehérjefogyasztás, ami az emésztetlen fehérje rothadásán át öregedést okozó szabad gyököket képez. A mértéktelen cukor- és sófogyasztás az elsalakosodás, elmérgeződés révén vezethet különféle betegségekhez. Az is problémát jelent, ha kevés a szabad gyököket semlegesítő antioxidánsokat tartalmazó természetes szénhidrátok, vagyis a gabona, a nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása a mindennapokban.

5. Mozgáshiány és túlzott fizikai aktivitás

A megfigyelések szerint a mozgás terén is életenergiát von el a szervezettől a kiegyensúlyozottságtól való hosszú távú eltérés. Túl kevés mozgás mellett egyes betegségek, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség kialakulására van nagyobb esély, ugyanakkor az is tény, hogy az élsportolók átlagéletkora pár évvel alacsonyabb az átlagosnál.

6. Extrém környezeti hatások

Az urbanizálódott ember természettől elszakadt életmódja már önmagában káros hatást gyakorol a testre és a lélekre.

7. Stimulálók hatása

Az alkohol, a cigaretta, a drogok, a kávé, a csokoládé „felpörgetik” az embert, és számtalan testi-lelki betegségen át mintegy elégetik az életenergiáját.

8. Különféle kémiai anyagok, a röntgensugárzás

A levegő- és talajszennyezés, bizonyos élelmiszerek és kozmetikumok révén testünkbe kerülő anyagok hatása nyomot hagy egészségünkön.

Az ember tudattal és öntudattal rendelkező lény, éppen ezért fontos, hogy mit gondol az öregedésről és a halálról. Az öregedést először a hozzáállásban kell legyőzni. Ilyen szempontból nézve a társadalmi konvenciók túlzott tiszteletben tartása, a gondolkodásmód merevvé válása, a jelen elől való elzárkózás és a magánytól való félelem is akadályt jelent a fiatalság megőrzésében. Ebben az alábbi megerősítés is segíthet: „Életem minden szakaszában szeretem és elfogadom magam. Az életben minden pillanat tökéletes.”

A cikk második részében az öregedés legyőzéséhez adunk további kulcsokat.

Folytatás következik

Váradi Tibor és a Napfényes Gyógyközpont munkatársai

 

  

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!