Az emberek 60 évvel ezelőtt még a fejlett országokban is a sarki kisboltokban vásárolták meg a szükséges fogyasztási cikkeket. A kisboltokban a választék kicsi és áttekinthető volt, az emberek kis mennyiséget vásároltak, pénztárcájukhoz mérten. Nem voltak elérhetőek a félkész élelmiszerek, ennek következtében sok dolgot a háztartásokban kényszerültek előállítani. Ez a helyzet a 70-es évek tájékán változott meg, első jelei az Egyesült Államokban voltak érzékelhetők. A változás szépen lassan az egész lakosságra kiterjedt, majd az Egyesült Államok határait átlépve, megjelent a világ számos fejlett részén. A kialakult társadalom fő jellemzője, hogy az egyre növekvő árucikkek és szolgáltatások birtoklása és használata az elsődleges kulturális törekvés, ez az egyéni boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és nemzeti sikerességhez vezető legbiztosabb út. Ezt a társadalmi formát nevezik fogyasztói társadalomnak, amely a fejlett államok lakosságát jellemzi.

A fokozott termelés során, a piacra bocsátott óriási mennyiségű termékekkel az embereket állandó vásárlásra, fogyasztásra késztetik. Gondoljunk csak bele a plázák és a városon kívüli bevásárlóközpontok polcain a termékek óriási választékát kínálják a fogyasztóknak, akik engedve a csábításoknak, reklámoknak, a fogyasztói társadalom fenntartóivá válnak.

Az emberek többsége úgynevezett kényelmi, azonnal fogyasztható élelmiszereket vagy mutatósan becsomagolt árukat vásárol a nagy áruházakban, sőt már ki sem kell mozdulniuk otthonaikból, ugyanis az internet segítségével a világ bármely pontjáról hozzájuthatnak a szükséges javakhoz, szolgáltatásokhoz.
A termelők aktívan is képesek befolyásolni a fogyasztók választásait, igényeit a reklámok segítségével. Szerepük jelentős, ugyanis elsősorban az emberek tudatalatti vágyait, motivációit célozzák meg és inkább érzelmeikre hatnak, mint értelmükre. A fogyasztás nem tudja vagy csak rövid ideig képes kielégíteni a reklámok által keltett elérhetetlen célokat, irreális vágyakat, ezért frusztrációt kelt, ami további vásárlásra sarkall. A fogyasztási mutatók a fejlett gazdaságú országokban folyamatosan nőnek. A kutatók többsége azonban egyetért azzal, hogy ez a fogyasztói mentalitás hosszú távon nem fenntartható, és nem kiterjeszthető a világ egészére.

A fogyasztói társadalom érzéketlen a környezetszennyezésre, mert a környezetkárosítás hatásai nem azonnaliak, hanem közvetettek, a hatások sokszor csak időben jóval később jelentkeznek és sokszor több 100 vagy 1000 kilométerre a vásárlás helyszínétől. A károkat a társadalom egésze, elosztva viseli, ezért nehezen számszerűsíthetőek és gyakran alulbecsültek. Mivel a környezetkárosításnál az okok és az okozatok egymástól távol vannak, sokszor nem is tudjuk, hogy egy adott cselekedetünkkel (fogyasztói vagy termelői döntésünkkel) milyen mértékben használjuk ki a környezeti erőforrásokat. A fogyasztói társadalom környezetre gyakorolt negatív hatása elsősorban a nagy mennyiségű hulladék keletkezésében nyilvánul meg. Az újabb és újabb termékek vásárlásával a régiek feleslegessé válnak, és kidobásra kerülnek. A vásárlókhoz a produktumokat minél gyorsabban kell eljuttatni. Szállítás során az árucikkek csomagolása garantálja azok sértetlenségét.
A csomagolószerek nagymértékű használatakor rengeteg papír és műanyag hulladék keletkezik, ami tovább fokozza a kezelésük, elhelyezésük problémáját. Jelenleg újabb és újabb hulladéklerakók, hulladékégetők nyitásával lehet lépést tartani és szakszerűen kezelni ezt az irdatlan mennyiséget.
A világ számos pontján hatalmas hulladéklerakók, „szeméthegyek' helyezkednek el, nemcsak a szárazföldön, hanem attól messze, az óceánok közepén is. A keletkező hulladékok mennyiségét csak a fogyasztás visszaszorításával, tudatos vásárlással és a szelektíven gyűjtött hulladékok újrafelhasználásával vagy újrahasznosításával lehet csökkenteni.
Az élet számos területén alkalmazhatunk olyan praktikákat, amelyekkel csökkenthetjük az otthonunkban, munkahelyünkön keletkező hulladék mennyiségét!

– Mielőtt megveszünk valamit, gondoljuk át, hogy tényleg szükségünk van-e rá, hiszen eddig is megvoltunk nélküle! Írjunk bevásárló listát és ne térjünk el tőle!
– Soha ne vásároljunk csupán a vásárlás öröméért vagy, csak mert vigasztalódni akarunk!
– Vásároljunk helyi termékeket! Keressük inkább a lakóhelyünk környezetében lévő kisboltokat, piacokat!
– Kerüljük az agyoncsomagolt termékeket! Az egyszer használatos helyett keressük a visszaválthatót vagy az újrahasznosítottat! Részesítsük előnyben a tartós, javítható berendezéseket!
– Ha vásárolni megyünk, vigyünk magunkkal kosarat vagy vászonszatyrot!
– Ne vásároljunk olyan holmikat, amiket a későbbiek folyamán egyáltalán nem fogunk használni, viselni!
– Ne vásároljunk olyan használati tárgyakat, elektromos berendezéseket, amelyek tevékenységeit mi magunk is el tudjuk végezni kétkezi munkával! (Pl. mosogatógép, szeletelő gép, tojásfőző, szárítógép, elektromos citromfacsaró.)
– Amit lehet, javítsunk, vagy javíttassunk meg!
– Részesítsük előnyben a visszaváltható csomagolást és az újrahasznosított termékeket!
– Vásárlás helyett kölcsönözzünk könyveket, gépeket, eszközöket!
– Mielőtt valamit kidobnánk, gondoljuk át, valaki nem vehetné-e hasznát! Vigyük el cserebere börzére!
– Gyűjtsük szelektíven a hulladékot (papír, műanyag, üveg, fém)! A zöld hulladékot és a konyhai szerves maradékot gyűjtsük komposztládában!
– Használjunk „újrapapírt'! Alkalmazzuk a kétoldalas nyomtatást!

Kapronczai Gábor
környezetkutató

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!