Sokat hallani mostanában a Pilis hegységről. Vannak, akik legendákat emlegetnek, mások szakrális helyként tisztelik. Egy biztos: az Esztergom-Pilismarót-Dömös-Dobogókő alkotta terület rendkívüli leletgazdagságú. A romok alapján méltán feltételezhető, hogy sőrőn lakott, várakkal, templomokkal, kolostorokkal rendelkező terület volt ez az Árpád-házi királyok korában - (vagy még korábban is ) - és ezt alátámasztják a fennmaradt leírások, egykori térképek és metszetek is.

A Pilis a paleolit kortól a neolit-, réz- és bronz-, vaskoron át folyamatosan lakott volt. Dömös, Pilisszentlászló, Pilisszentlélek, Dobogókő sőrőn lakott település volt. Az ősi Buda Pilisszentlélek mellett, Esztergomhoz közel helyezkedett el. A magyar királyok koronázási, temetkezési helye Alba Székesegyház volt. A régi határjárások, oklevelek, útleírások, haditervek mind a mai Pilisben jelölik meg a fővárost. Krónikákban Atilla városa, Eczelburg, Sicambria, Buda, Budvár, Vetera-Buda, Alba Regia néven szerepel.

A mai Budát, amelyet kezdetben pesti várnak neveztek, a XIII. században kezdték építeni, majd a törökök is nagy hangsúlyt fordítottak rá, hogy a figyelem teljesen elterelődjön a Pilisről. Vetera Buda 1566-ban néptelenedett el.

Hóman Bálint elintézi (az osztrák udvarnál), hogy a mai Székesfehérvár legyen Alba Regia (melyet a török időkben még Stulweissenburg mezőváros néven említenek). Csellel az eltemetett város (Alba Regia és Buda) jogait odaadják más városoknak.

A képes krónikákban Alba Regia mindig magas hegyek között van ábrázolva. A csel kieszelői úgy gondolták, hogy az átnevezéssel örökre eltemetik az ősi székvárost..

(A cikk készítéséhez felhasználtuk Gáll Sándor: A Pilis rejtekén címő írását.)

A téma iránt érdeklődőknek az alábbi könyveket ajánljuk - már ha meg tudják szerezni - Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben, Szörényi Levente: Az eltőnt ősbuda nyomában, Bra-dák Károly: Fehérvár - fehér folt, Pap Gábor: A Pilis szindróma.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!