A komposztálásra való felkészülés azt jelenti, hogy meghoztunk egy elhatározást, hogy tenni akarunk a környezetünkért, az egészségünkért. Álljunk hát neki komposztálni, de hogyan? Hát jól! Mert a szlogenünk szerint is: „Komposztálni JÓ(L)!”

Modellezzük le elméletben, majd jöhet a megvalósítás:

1. eldöntöttük, hogy csináljuk
2. felmértük lehetőségeinket
3.  nagyjából tisztában kell lennünk a komposztálandó zöld- és szerves hulladék keletkezésének mennyiségével, gyakoriságával
4. ki kell választani, hogy miben akarunk komposztálni: komposzt edényben, ládában vagy inkább prizmában.
A komposztáló edény azoknak ajánlott, ahol nincs lehetőség prizmát építeni, de nincs is szükség rá, mert kevés zöld- és szerves hulladék keletkezik. Kisebb háztartások, közösségek részére ajánlott. Viszont, ha a hely engedi, egyidejűleg lehet több komposztáló edényt is üzembe állítani.
A komposztáló ládát magunk is elkészíthetjük, így a méretét magunk választjuk meg! Míg a komposztáló edényt már „készen” vesszük meg.
A prizma ott ajánlott, ahol sok zöld- és szerves hulladék keletkezik és folyamatos a keletkezés: kert, udvar, veteményes, gyümölcsös, parkok, zöldségtermesztők és állattartók számára.


A Compastor®-technológia a komposzt prizma építését favorizálja, de nagyon jól működik edénybe, illetve ládában.
5.  Ha megvan a döntés, akkor következik a komposztálandó anyagok összegyűjtése, kezelése.
Mit tehetünk a komposztálóba? – Mindent, ami zöld- és szerves hulladék: lenyírt füvet, lehullott lombot, avart, a kerti- és konyhai zöld hulladékokat, papírt, kartont, konzervipari hulladékot stb... és még hosszan sorolhatnám.
Mit ne tegyünk a komposztálónkba: üveg-, fém-, fa-, műanyag termékeket, ezek kombinációit. Szigorúan tilos a komposztálóba a hús- és húskészítményt tartalmazó hulladékokat tenni!
6. A komposztálónk legyen jól megközelíthető. Árnyékos helyre tegyük. Ha prizmát építünk, akkor fontos a talaj előkészítése, a csurgalék víz felfogása.
7. A komposztálónk feltöltésénél figyeljünk a komposztálandó anyagok rétegezésére, a szén-nitrogén arányra.
A szén alapú anyagok: falevél, fűrészpor, forgács, de papírkartonnal is keverhetjük abban az esetben, ha egyszerre több zöldanyag kerül a komposztálásra.
8. Következhet az oltás - a Compastor®-technológia lényege.
A Compastor®-komposztoltó tartalma: növényi zöld hulladékból a Compastor®-technológiával készült, a komposztálási folyamatot beindító és serkentő Compastor®-gilisztát és mikroorganizmusok flóráját tartalmazó oltóanyag.
A komposztálandó anyag lebontó fázisa után (4-6 hét) a komposztálóba kell helyezni. A komposztkészítés ideje alatt az organizmusok részére a nedvességet biztosítani kell! Egy köbméter komposztálandó anyaghoz kb. 1 zsák oltóanyag szükséges. A beoltott komposztálandó anyagból legkésőbb 6 hónap múlva komposzt lesz.
9.  Figyeljünk a komposztáló kezelésére: fontos a komposztálónk nedvesen tartása, szellőztetése. Biztosítani kell a folyamatos oxigén-ellátást. Ha a komposztálónknak van teteje, mindig hagyjuk nyitva! Az öntözés következtében csurgalék víz keletkezik, ezt a Compastor®-technológia szerint fel kell fogni, mert így megakadályozzuk a talajszennyezést, s ráadásul a folyamatos kezelés következtében értékes tápanyagot kapunk, amely alkalmas a komposztálásra, a komposztáló visszaöntözésére, de bátran felhasználhatjuk a növények kondicionálására is.
A komposzt prizmát a madarak és egyéb kisállatok ellen védő hálóval takarjuk!
10. Ha mindent jól csináltunk, akkor 3-6 hónap alatt saját termelésű kész komposztot kapunk. Ha idáig eljutottunk, elmondhatjuk, hogy működik a komposztálónk a Compastor®-technológia szerint.


Compastor®-technológia a komposztálás iránytűje!
Ne csak POSZTOLJ, KOMPOSZTOLJ!
Pásztor József
Compastor E. V.

info@compastor.hu
www.compastor.com

 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!