Amióta a modern technika és életvitel ihatatlanná tette a talajvizeket és élővizeket, azóta csak enyhén és erősen szennyezett vizekről beszélhetünk. Az enyhén szennyezetteket vezetékes víznek, a jobban szennyezetteket kommunális szennyvíznek szokták nevezni. A gyógyszer- és vegyipar a jelenlegi fejlettségi szintjén olyan vegyszerek tömegét hozza forgalomba, mely nem bomlanak le a szervezetben, és a hagyományosnak mondott szennyvíztisztítók is tehetetlenek a vegyszer-gyógyszer maradványokkal szemben. Ez a tisztítottnak nevezett víz az élővizeken keresztül az óceánokat, tengereket szennyezi. Hatásai már most is ökológiai katasztrófával fenyegetnek. 

Az emberiség nem tud mit kezdeni saját ürülékével, nem tudja kihasználni a benne rejlő óriási lehetőségeket, bár lehet, hogy nem is akarja, mert vegyszerekkel, műtrágyákkal elhomályosított szemüvegen keresztül nézi a világot. Sőt jogszabályaival meg is akadályozza, a szennyvizek értelmes célú házi felhasználását. Pedig az értelmesen végzett szikkasztás, műtrágyát pótol és vizet ad a növényzetnek.
Csak tisztított szennyvizet szabad a talajba elhelyezni, azaz elszikkasztani. Az elszikkasztott víznek, hasznosulnia kell, mert feladata, hogy életet, energiát, tápanyagot adjon a talajban lévő élőlények segítésére. A növényeknek oxigént kell termelni, termést hozni. A talaj egyéb élőlényeinek is fontos biológiai feladata van, humuszképzés, szerves anyagok lebontása stb. Ezek a folyamatok az emberek érdekét szolgálják, értünk vannak. Ha a szikkasztó kialakítása ennek a követelménynek nem, vagy csak részben felel meg, akkor csak a víz haszontalan eltüntetése zajlik. Erre kár energiát, pénzt, munkát pazarolni. Ez ugyanaz a „haszontalanság”, kényszermegoldás, mint az élővízbe való „víz-eltüntetés”, elhelyezés. Eközben talajvízszint csökken, sivatagosodunk. Ezen érdemes volna döntéshozóinknak, tudósainknak elgondolkozni. A talaj a felszínén vagy kismélységben biztosít csak nagy vízelnyelő képességet. A növényzetnek is itt van rá szüksége, és nem 80 – 100 cm mélyen. Én ezt a nagy mélységű eljárást, felesleges szikkasztásnak nevezem, mert csak a mélygyökérzetű növényeknek hasznos. A tisztított szennyvíz így kevésbé tisztul, mivel kisebb biológiailag aktív talajfelülettel találkozik. E mélységben sokszoros elnyelő felületre van szükség, mert itt kicsi a vízelnyelő képesség, nagyobb, költségesebb szikkasztózóna kell.

A fagyhatár feletti vízelhelyezésnek vannak szabályai, és a házi szennyvíztisztítónak, ennek meg kell felelnie. Erre az LLP-rendszerű házi szennyvíztisztítók alkalmassá lettek téve. A jól kezelt házi tisztított szennyvíz, kiválóan biztosítja a növényzet fejlődését, mely helyben zöldtömeget és oxigént termel. Ez a tulajdonsága alkalmassá teszi a szennyvízcsatornával való esetlegesen szükséges együttes használatára. Ez a rendszer mindkét szennyvíztisztítási módszer előnyeit ötvözi. Ennek lényege, hogy a szennyvíztározó alsó részéből a felesleget egy szivattyúval a csatornába nyomjuk. Itt a laza szerkezetű nagy folyadéktartalmú szennyvíziszap stabilizált állapot közeli, tehát segíti a települési szennyvíztisztító működését. A felső átlátszó vízréteg, viszont alkalmas a növényzet kismélységű gyökérzónás öntözésére. A víz tisztasága lehetővé teszi korrekt mennyiség mérését is. Áramszolgáltatók már elfogadják a helyi áramtermelés lehetőségét a vízmű vállalatoknak is a csökkentett csatornahálózati terhelésnek megfelelő csatornadíj kivetését.
Oláh Gábor
+36 30/934 8985
ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!