A napból érkező energia hasznosításának két módja ismert, a passzív és az aktív energiatermelés. Az aktív energiatermelésnek egyik formája a napkollektoros, amely során a napenergiát hőenergiává alakítják. A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorral történik. A napkollektor elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Az aktív energiatermelés másik formája a napelemes, amely segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják.

A napenergia esetében előnynek számít, hogy nem függ a beszállítótól és ingyen van. A hátrányai pedig, hogy beruházás igényes, szezonális és nehezen tervezhető előre. Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra. Ezzel szemben Ausztriában már 1995-ben tizenötször több megújuló energiát hasznosítottak, mint hazánkban. A cél, hogy a jövőben minden magyar állampolgárra 1 m2 napkollektor jusson. A tervek szerint 2020-ra az Európai Unió teljes energia felhasználásának 20%-a megújuló energiából fog származni.
Az OzoneNetwork Egyenlítő adásának vendége Glattfelder Béla a Magyar Szolár Szövetség elnöke azt állítja, gazdaságilag megéri napkollektorokat alkalmazni. Egy most publikált tanulmány szerint például Németországban 2020-ra a megújuló energia gazdasági jelentősége mind foglalkoztatás mind a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében meghaladja majd az autóiparét. Az elnök egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam energiavásárlásra költött 12 millió eurós kiadását helyettesíteni lehetne a megújuló energia használatával. Sőt, ezzel csökkenteni lehetne az állam, a vállalkozások és a családok energiaszámláját is.
ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!