Élelmiszer-hamisításról akkor beszélünk, amikor szándékosan kicserélnek, helyettesítenek, hozzátesznek vagy elvesznek az élelmiszer összetevőiből valamit, anélkül, hogy a vásárló tudomására hoznák. A hamisítás oka az anyagi haszonszerzés. Egy új kutatási anyag az élelmiszer-hamisítások adatbázisát teremtette meg. Meghatározta az élelmiszer-összetevőket, amelyek a leggyakrabban vannak kitéve hamisításnak. A hét toplistás: olívaolaj, tej, méz, sáfrány, narancslé, kávé, almalé.
Az adatbázist az USA Pharmacopeial Convention - egy nonprofit tudományos társaság - fejlesztette ki, amely az élelmiszerek, táplálékkiegészítők és a gyógyszerek minősége fölött őrködik.
- Az adatbázis megléte az első lépés a vásárlók védelme érdekében. Az élelmiszer-hamisítások és csalások nem kapták meg azt a megérdemelt figyelmet, amit mint potenciális veszély jelentenek. Minthogy sokan nem hisznek a kockázatban, ha arról nem tudományos folyóiratban adnak hírt, úgy hisszük, hogy a Journal of Food Science-ban (Élelmiszer-tudomány) megjelenő írásunk előrelépést jelent az élelmiszer-hamisítások megelőzésében. – nyilatkozta a kutatás vezetője.
A hamis összetevők gyakran nem konvencionálisak, és úgy vannak kitervelve, hogy elkerüljék a felfedezést.
Vegyük például, a melamint: sem szennyezőanyagként, sem hamisító anyagként nem tartották számon, mielőtt a kutyatáp-hamisítási ügyben föl nem merült 2007-ben, illetve a csecsemőtápszerben és más tejkészítményekben, 2008-ban. (Szórványosan manapság is fölbukkan ez az anyag, főként Kínában.) Csakhogy, amint azt az adatbázis mutatja, a melamint már 1979 óta használták hamisító anyagként azért, hogy nagyobb fehérjetartalmat utánozzanak vele, és mindez gyakorlatilag ismeretlen maradt egészen 2007-ig.
A melamin tesztelése nem volt része a rutin minőség-ellenőrzésnek. A jelenlegi élelmiszer-védelmi rendszer nincs arra tervezve, hogy a gyakorlatilag végtelen számú lehetséges hamisító összetevőt kimutassa.
Az élelmiszer összetevők és adalékanyagok azért jelentenek egyedülálló kockázatot, mert olyan sok élelmiszerben használják őket, és mert gyakran sem nem láthatók, sem semmilyen funkcionális tulajdonságuk nincs, amivel könnyen megkülönböztethetőek lennének más összetevőktől.”
A glicerin, például, édes, színtelen folyadék, sem ránézésre, sem szagra nem különbözik más, hasonló édes, színtelen folyadéktól, például a toxikus dietilén glikoltól, amivel a múltban előfordult, hogy helyettesítették a glicerint, hozzáadva a borhoz, vagy a gyógyszerekhez - halálos következményekkel.
A csalás felderítése nehéz az analitikai módszerrel: a helyettesítés - ami a csalások 95%-át teszi ki - , egy kevésbé költséges összetevővel való felcserélése a valódinak - ezt leginkább akkor tudnák felderíteni, ha tudnák, mit keresnek.
A helyettesítési csalásra példa az olívaolaj mogyoróolajjal való részbeni helyettesítése. Vagy az alacsony minőségű pirospaprika részbeni helyettesítése ólom tetra-oxiddal vagy ólomkromáttal, hogy utánozza a jó minőségű paprikát.


forrás: fuggetlen.hu

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!