2016. 11. 24
A szív leállása után a haldoklás folyamata akár hosszú órákig is eltarthat és most már képesek lehetünk megfordítani azt! - állítja a neves adjunktus.

2016. 11. 24
Észre sem vesszük, hogy van. Mert amióta élünk, velünk, mellettünk él, jelen van. Szerényen beleolvadva a környezetbe: házak alapzatának tövében, sziklák meredélyén, temetők kiszáradt kőedényeiben, élő szervezet számára élhetetlen, víz és föld nélküli repedésekben, hasadékokban, kietlen helyeken megél. Kő és nap, ez a két őselem az igazi éltetője. Nem hivalkodik, de néha kiemelkedik a talajszintből: virágot nyújt az ég felé hosszabb száron, mintha azt jelezné: itt vagyok, én is vagyok. Aztán megint visszaépül a társai közé nyomtalanul.

2016. 11. 23
Az úgynevezett 100%-os narancslé íze kémiai hókuszpókusz eredménye.

2016. 11. 18
A zseniális ötlet német Bartholomäus Traubecktől származik, aki egy fa törzséből hanglemezt készített és az évgyűrűit egy speciális lemezjátszón játszotta le, hogy megmutassa a fába kódolt zenét mindenkinek.

2012. 03. 11
Rőzse - milyen szép régi kifejezés. Favesszőkből álló köteg, írja a lexikon. Használták felázott talaj feltöltésre, patakok és folyók partjának megerősítésére és természetesen fűtésre. A szó talán Munkácsy Mihály képével, a közel száznegyven éve festett Rőzsehordóval hagyományozódott máig. Míg a neves festőművész alkotásán a rőzsét egy asszony hordja a hátán (pontosabban a képen éppen pihen), addig a huszonegyedik század rőzsehordója - legalábbis a vidéken élők bizonyára többször találkozhattak ezzel a valóság-festette vászonnal - a férfi, aki kisebb-nagyobb ágakat tol a biciklijén.

2016. 11. 03
Napjainkban az információáramlás forradalmát éljük. A sajtóban és különösen a világhálón megjelenő közlések nem mindig fedik a valóságot. Ennek oka lehet tájékozatlanság, szenzációhajhászás, vagy pedig sok esetben a háttérben meghúzódó üzleti érdek. Nem kivétel a gyógynövény ágazat sem.

2016. 10. 28
Egy történet, amit jó szívvel ajánlunk minden szülőnek, tanárnak és gyereknek!

2016. 10. 19
Vannak falvak, városok, tájak, vidékek, amelyek kitörölhetetlen nyomot hagynak bennünk, erősen meghatározzák életünket. A szülőhely, a felnevelő tájék mindenképpen az. Ahol a beszéd képességével egyidőben sajátítjuk el, vesszük magunkra az ott élők viselkedési mintáit, szokásait. A hely földrajza, geológiai adottságai, növényzete, az emberek tekintete mélyen az emlékezetünkben él. De mégsem ugyanazt jelenti egy másik embernek ugyanaz a vidék, hiába született ugyanott, mert a helyet valójában az ember valahol belül, a lelkében őrzi. A helynek a térképen határvonalai vannak. Ami pedig a nyelvben, a gesztusokban, szokásrendszerben, az egymáshoz való viszonyulásban, a szellemiségében, az adott hely kultúrájának jegyeiben megmutatkozik, nehezen behatárolható. Minden hely attól lesz jeles számunkra, amit megragadunk belőle, amit életünk során magunkkal viszünk természetes esszenciájából, karakteréből. A legszebben Kányádi Sándor fogalmazta meg ezt a magunkon viselt, magunkban hordozott kötődést: vannak vidékek vis

2016. 10. 19
Az emberi test nem képes 125 évnél tovább működni a tudomány jelen állása szerint. A XIX század óta az egészségügyben és az életmódunkban bekövetkezett változásoknak köszönhetően folyamatosan nőtt a várható élettartam.