A krumplit nem szépségéért szeretjük, de íze és változatos elkészítési lehetőségei feledtetik a szerény külsőt. Amerikából jött, óvilági beilleszkedése nem volt zökkenőmentes, jobb esetben virágában gyönyörködtek, rosszabb esetben mérgező termését fogyasztották el. Aztán Európában is felismerték a barna gumók értékét és megindult a nemesítés, ami azóta is folyik. Számtalan fajtát hoztak létre és kialakult a felhasználási területek szerinti besorolás.

Burgonya ABC
A burgonyákat konyhai szempontok szerint három típusba soroljuk. Az árus többnyire meg tudja mondani, milyen típust vagy típusokat kínál, illetve a betűkód látható a csomagoláson.
Az „A” típusú nem fő szét, ebből érdemes krumpli salátát vagy rakott krumplit készíteni.
A „B” típus a középút, ha odafigyelünk, nagyon nem tudunk vele mellélőni. Válasszuk főzelékhez, paprikás krumplihoz.
A „C” típus könnyen szétfő, a krumplit tartalmazó tésztákhoz (nudli, szilvásgombóc), valamint a püréhez ez a típus a legjobb választás.
Egyes szakácskönyvek a hozzávalóknál a burgonya típusát is megjelölik.

BIOburgonya A-tól C-ig
Jó hír, hogy mindhárom típus beszerezhető BIO minőségben. A burgonya az egyik leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségfélénk, ezért különösen fontos, hogy milyen minőséget veszünk magunkhoz. Aki kicsit is utánanéz, vagy van már kiskerti tapasztalata, az tudja, hogy krumplit bizony nem csak mi szeretjük, hanem az élővilág számos egyéb tagja is. Leginkább a burgonyabogár és a gombás betegségek jelentenek veszélyt.

Mit tehetünk, hogy a termés nagyobb része mégis csak nekünk jusson? Az egyik lehetőség a kémiai hadviselés. Működik, de nem következmények nélkül. A rovar- és gombaölő szerek végeznek ugyan a terméspusztítókkal, de maradványaik belekerülnek a gumókba, onnan pedig abba, aki a belőle készült ételt elfogyasztja. Nem mellékesen a vegyszer maradványok bemosódnak a vizekbe és megmérgezik a talaj élővilágát.

A BIOgazdaságokban más módszereket alkalmaznak. A károk megelőzésének a legfontosabb eszköze a vetésforgó. A vetésforgó tervezésekor sok szempontot kell figyelembe venni, de mi most emeljük ki ezek közül a növényvédelmet. Egy kártevő vagy kórokozó ősszel csak a szemünk elől tűnik el, de megtalálja a módját, hogy helyben vészelje át a telet, általában a talajban vagy a fertőzött növényi maradványokon. A burgonyabogár például télire beássa magát a földbe, tavasszal onnan bújik elő. Ha következő évben is burgonyát vetnénk az adott területre, akkor tálcán kínálnánk neki a táplálékot. Ezt a szívességet egy BIOgazda nem teszi meg. A rovar tud repülni, de minél nagyobb távolságot kell megtennie az élelemforrásig, annál több pusztul el út közben. A gombabetegségek megelőzése szempontjából is alapvető, hogy ami ugyanarra érzékeny, az csak több év elteltével kerüljön egy adott helyre.
Ha a fenti megelőző intézkedések nem bizonyulnak elegendőnek, vagyis a veszteség túllépné az elviselhető mértéket, nem kell, sőt BIOgazdaságokban nem is szabad szintetikus mérgekhez nyúlni. A burgonyabogár lárvája ellen rendelkezésre áll olyan baktérium készítmény, ami ránk nézve teljesen veszélytelen. A gombabetegségek ellen pedig ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett, fel nem szívódó rézkészítményekkel védhető meg a növény.

Meddig és hogyan tárolható a BIOburgonya?
A BIOburgonya megfelelő házi körülmények között, pincében, hűvös, de fagymentes helyiségben áprilisig biztonsággal tárolható. A tárolási hely ne legyen vizes, de túlságosan száraz se, legyen sötét, hűvös, de soha ne csökkenjen a hőmérséklet 3 °C alá. Csak a földes krumpli tárolható hosszú ideig, a mosott hamarabb kiszárad.

Hol szerezhető be többféle BIOburgonya?
Legnagyobb választékot a Biokultúra Ökopiacon találjuk, itt be tudunk szerezni A, B és C típust is, illetve olyan érdekességeket, mint a lila krumpli.

Magyar Biokultúra Szövetség
1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1.
1/214-7005
www.facebook.com/BiokulturaSzovetseg
biokultura@biokultura.org
www.biokultura.org

 

 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!