Honnan származik a csicsóka?
A csicsóka - latinul Helianthus tuberosus - a napraforgóhoz hasonlóan Amerikából származik. Évelő növény, hat-kilenc centiméter hosszú gumója a földben áttelel, szára egyenes, a felső harmadában elágazhat, magassága akár két-három méter is lehet.

Zsírégető, bőrszépítő csodagumó
Annak ellenére, hogy a krumplihoz hasonló mértékben laktat, a csicsóka nem hizlal, hanem segít a fogyásban. A benne lévő szénhidrát ugyanis inulin formájú, ami kellő energiát ad, de nem emeli meg hirtelen a vércukorszintedet - ennek köszönhetően a növény a cukorbetegétrendbe is remekül beilleszthető.
A csicsóka rendkívül magas rosttartalma miatt elegendő folyadékfogyasztás mellett segíti az anyagcserét és a fogyást. Ám éppen emiatt érdemes fokozatosan beiktatnod az étrendedbe, ha szeretnéd megelőzni a fokozott gázképződést.
Olyan értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, mint a bőrszépítő hatású béta-karotin - az A-vitamin provitaminja -, C-vitamin, több B-vitamin, kálium, kalcium, cink és foszfor. Végül pedig fontos megemlíteni, hogy a tápcsatornán áthaladva támogatja a hasznos bélbaktériumok szaporodását, ezáltal megelőzve az emésztési problémákat, erősítve az immunrendszert és szépítve a bőrt.
Érdekes, hogy a 19. században még emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, és elsősorban disznótakarmánynak javasolták, mára azonban a csúcsgasztronómia is felfedezte magának. Nem ritkán társítják libamájjal, homárral, de akár szufléban is előfordulhat.

 Így fogyaszd a csicsókát!
Markáns íze miatt elsősorban olyan ételekhez használd, ahol mellette már csak kiegészítő ízek szerepelnek, melyek ellenpontozzák a csicsóka édességét. Társíthatod krumplival, sárga- és fehérrépával, zellerrel. A fűszerezéshez érdemes friss fűszernövényeket használnod. www.biostore.hu