Száz nő közül hét, tehát minden tizenharmadik nő (!), élete folyamán emlőrákos lesz. Magyarországon évente 3800-4000 új beteget fedeznek fel.

A rák vagy rosszindulatú daganat olyan szövetrész, amelyben a sejtek ellenőrizhetetlen módon osztódni, burjánzani kezdtek. Az emlőrák esetében az emlőszövet egyes sejtjei megváltoztatják normális működésüket, és kórossá válnak. A kóros sejtek a szervezet keringési rendszerén keresztül a test többi részébe is szétszóródhatnak, és tovább növekedhetnek. A mell egészségének megőrzése, a mellrák megelőzése napjaink egyik központi egészségügyi kérdésévé vált. A legújabb kutatások eredménye azt mutatja, hogy a prevenció legjobb módja, ha az étrendünkön és életvitelünkön változtatunk.

 

Régóta ismert tény, hogy míg a fejlett országokban egyre nő a mellrák miatt bekövetkezett halálozások száma, addig az ázsiai nők körében a daganatos betegség fogalma szinte ismeretlen. Kutatóorvosok tehát arra keresik a választ, mi okozza a két földrész közti óriási különbséget, mi az ázsiai országokban élő nők titka.
Korábban azt feltételezték, hogy egyes népcsoportok genetikailag védettek a daganatos betegségekkel szemben. Azonban hamar kiderült, hogy az életvitelükben keresendő a megoldás kulcsa. Ha egy ázsiai hölgy mondjuk az USA-ba költözik, s áttér a helyi táplálkozási szokásokra, úgy a mellrák kockázata az ő esetében is az amerikai átlagéval lesz egyenlő.
A mellrák esetében, a prosztata, vagy vastagbélrákhoz hasonlóan a betegség kockázatát növelheti a hormonháztartás állapota. Magas ösztrogén, illetve alacsony progeszteron szint esetén jóval nagyobb az elváltozás megjelenésének esélye. A hormonhatást és a daganatos elváltozás keletkezését befolyásoló tényezőket három módon csoportosíthatjuk.

1.  ÉTRENDI TÉNYEZŐK

Nem kétséges, hogy a nyugati országokban általánosan uralkodó étkezési és életviteli szokások egyaránt hozzájárulnak a daganatos betegségek egyre növekvő megjelenéséhez. Az állati eredetű fehérjékben és zsírokban gazdag étrend, a készételek fogyasztása, a cukor, az alkohol, kevés friss gyümölcs és zöldség fogyasztása, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a nélkülözhetetlen zsírsavak és hüvelyesek mellőzése számtalan egészségi probléma gyökerei. Ez a fajta étrend egyenes utat biztosít a hormon egyensúly felborulásához, a daganatos betegségek megjelenéséhez.
Mindennapjainkból rendszerint hiányzik a szervezetünk számára szükséges pihenés, kikapcsolódás, a rendszeres mozgás, s az elegendő mennyiségű – akár napi 15 perc alatt- fedezhető napfény mennyiség. A napsugárzás ugyanis elengedhetetlenül fontos a szükséges D-vitamin biztosításához, s kutatások bizonyítják, hogy a D-vitamin hiánya bizony szintén fokozza a mellrák kockázatát.

2. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK

Ennek az egészséget befolyásoló szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt évek folyamán. Míg 50, vagy akár 100 évvel ezelőtt egy átlagos nő csupán napi megközelítőleg 50 vegyi anyag hatásainak volt kitéve, napjainkra ez a szám elérheti az 5000-et is. A káros anyagokat belélegezzük, elfogyasztjuk, takarításhoz, fürdéshez használjuk, megisszuk, bőrünkre visszük fel. Az így keletkező vegyi koktél jelenléte folyamatos fenyegetést jelent egészségünkre. A használt vegyi anyagok közül pedig sok rákkeltő hatással bír. Természetesen szervezetünk folyamatosan próbál védekezni az őt érő támadások ellen. A kémiai anyagok más csoportjai azonban képesek a szervezetünkbe jutva az ösztrogén hormonhoz hasonlóan működni, jelenlétükkel megemelni annak szintjét, s így fokozni az ösztrogén rendellenes működésével összefüggő daganatos megbetegedések kockázatát.

3. STRESSZ

Stresszel, idegeskedéssel teli mindennapjainkban folyamatosan romboljuk immunrendszerünk állapotát, s befolyásoljuk a vérünkben keringő hormonok szintjét is. Az érzelmi megpróbáltatások elnyomják immunrendszerünket és befolyásolják a mellékvesék működését. Mivel a progeszteront a mellékvese termeli, így működésének zavara ilyen esetben alacsonyabb progeszteron, megemelkedett ösztrogén szintet idéz elő, ezzel pedig máris elősegítettük a daganatos betegség megjelenését.
Természetesen az ázsiai hölgyek épp annyi stressznek, s épp annyi vegyi anyagnak vannak kitéve mindennapjaikban, akárcsak a nyugati országokban élő nők, ezért valószínű, hogy a táplálkozásbeli különbségekben keresendő a kimagasló védettségüket az emlőrákkal szembe. Hogy pontosan melyek azok a táplálékok, illetve összetevőik – amelyek megvédhetik szervezetünket a kóros sejtburjánzásoktól – jelenleg a tudósokat leginkább foglalkoztató kérdések egyike. Ha sikerül neki teljes bizonyossággal beazonosítani a jótékony élelmiszereket, az egészségügy egyik legnagyobb problémája oldódhat meg.

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!