Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a gáz, az üzemanyag ill. villamos energia felhasználásunk?
Ezt gyakorlatilag két úton lehet elérni, egyrészt a tüzelőanyag (gáz, gázolaj, benzin) több hőt eredményező jobb hatásfokú elégetésével, másrészt a hő-átadó felületek folyamatos tisztán tartásával. Mindkét út bejárása egyenként és együtt is sok pénz megtakarítását jelentheti. A gyakorlatban ez az égési és hőátadási folyamatban részt vevő anyagok molekulái közötti tapadás csökkentése.
Ha az egymáshoz tapadó levegő és tüzelőanyag (földgáz, gázolaj, benzin stb.) molekulák lazább kötését elérjük, javul a levegő és energiahordozó keveredése, az égés során több hő képződik, csökken az el nem égett anyagok mennyisége. Csökken a korom mennyisége, kevesebb szénmonoxid képződik. Ha az égőtérben kevesebb el nem égett anyag van, a kazánról is leég az eddig rá rakódott koksz (és nem képződik újra), ezzel javul a hőátadás.
Legtöbb kazán a keringtetett víz közvetítésével adja át a hőt a radiátorokon keresztül. A vízrendszer elszennyeződése, vízkövessége rontja a hőátadást akár 30- 40%-kal is, növelheti a gázfogyasztást. A vízoldalon viszont a keringtetett víz, a csőhálózat, a szerelvények és a szivattyú között fellépő belső súrlódást kell csökkenteni. A kazánok egy része csak nyitott tágulási tartállyal üzemeltethető. A zárt tágulási tartályok esetében a csövek belső korróziója, beépítés során bennmaradt szennyeződések miatt nincs garancia a tiszta cső- és radiátor felületekre. A lerakódásoktól a csatlakozó szerelvények, elzáró csapok, automata szelepek is károsodhatnak.
A jobb hatásfokú égés, a vízoldali belső súrlódás csökkentése, a szennyeződések és a vízkő leválasztása következtében a tüzelő és üzemanyag mennyisége mérséklődik. Ezzel együtt nő a fűtési rendszer élettartama, csökken a karbantartási költsége. Kevés szó esik erről, de a fűtési rendszerek villamos energia felhasználása éves szinten jelentős összeg. Ezt is hozzá kell számítani a fűtési költségekhez. A rendszerbe épített keringető szivattyúk fogyasztása lakás(társasház) mérettől függően 40-1500 watt/óra is lehet. Ha a rendszer belső súrlódását csökkentjük, 10- 18% villamos energia megtakarítást is elérhetünk, párhuzamosan növelve a szivattyúk teljesítményét.
A fűtési rendszer vagy a gépkocsi
átalakítása nélkül?
Igen, mindezeket el lehet érni a csővezetékek megbontása, elvágása, átalakítása nélkül is. Olyan energetikai hatást kell „bevinni" a rendszerekbe, mely csökkenti az áramló közegek - a víz, gáz, levegő, fűtőanyag - molekulái között lévő tapadást/súrlódást, fellazítja kötödésüket, ugyanakkor csökkenti az áramló közegek és a csővezetékek, szerelvények közötti tapadást is. Ezt egy olyan erőtér létrehozásával érhetjük el, melyet az üzem/fűtőanyag vezeték külső felületén helyezünk el, de a vezetékben áramló anyagra van hatással, csökkentve a molekulák egymáshoz tapadását/súrlódását. Fontos, hogy ugyanezt az energetikai hatást a vízoldalon is biztosítsuk,ott a folyadék súrlódás, és a szennyeződések, a vízkő leválasztása érdekében. Erre a feladatra fejlesztettük ki az ÖKOklipszet. Fűtési rendszereknél mind a gáz, mind a vízoldalt el kell látni az eszközzel, járműveknél az üzemanyag vezetéken kell elhelyezni (gépkocsinként eltérő lehet ennek a módja).
Mennyi a várható megtakarítás és mik a bónuszok az ÖKOklipsz használatával?
A várható üzem- és fűtőanyag megtakarítások mértéke 5-30% között lehet, míg az egyéb járulékos előnyök pl.: hő-átadó felületek vízkőtől és szennyeződésektől való megtisztulása, elektromos energia megtakarítás, vegyszerköltségek (vízkőmentesítésre) és karbantartási költségek csökkenése ezen felül van. A rendszerek és szerelvények élettartam növekedése, vagy gépjárműveknek a teljesítmény növekedés szintén beszámítandó előny. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a megtakarítások mértéke függ a fűtőberendezések, gépkocsik életkorától, pillanatnyi állapotától is
Oláh Gábor
+36 (30) 934-8985
www.lappiramis.hu
