A Nemzeti Ipari Szimbiózis Program (NISP) keretein belül az Iparfejlesztési Közalapítvány munkatársai az iparban keletkező, vagy ott kikötő hulladékok lerakótól való eltérítésével foglalkoznak. 
A projekt 2010-ben vette kezdetét, az Európai Unió Life+ programjának támogatásával fut, és eddig több mint 150 szinergiát, vagyis vállalati együttműködést tudott sikeresen megvalósítani. Az ipari szimbiózis program abból az ideálisnak tartott körforgásból indul ki, amely a természetben tetten érhető és nap mint nap megvalósul: tulajdonképpen hulladék nélkül zajlanak a folyamatok, nincsenek kidobásra ítélt, felesleges dolgok, csakis olyan anyagok, amelyek a természet körforgásába visszakerülnek. Ahogyan a víz is állandó körforgást valósít meg, úgy a lehullott lomb vagy az elhullott élőlények szerves földi maradványai is visszaépülnek a természetbe, és tápanyagként szolgálnak.
Az emberi tevékenység eredményeként keletkeznek olyan anyagok, amelyek a természetben nem képesek lebomlani. A NISP program ezeknek az anyagoknak a megfelelő helyre juttatásával próbál a természethez hasonlatos állapotot teremteni az iparban.
Az elektronikai hulladékok hasznosításáról vagy az inert anyagok ismételt felhasználásáról korábban írtunk már, most, hogy a lombhullató október havában járunk, ejtsünk pár szót a programban partnert kereső szerves hulladékokról és azok hasznosulásáról.
Október a zöldhulladék szezonja. A szerves hulladék egyre több településen közszolgáltatás keretében is begyűjtésre kerülhet és kerül is; ez aztán ipari méretű komposztáló telepeken bomlik le és lesz magas tápanyagtartalmú, talajjavításra alkalmas komposzt. Ez a komposzt a körforgást bezárva trágyaként kerül vissza a földekre vagy kertekbe.
Nagy mennyiségű szerves anyag (ha okosan, felelősen kezeljük, nem hulladék) képződik az állattenyésztés során, a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszeriparban. A mezőgazdaságban keletkező feleslegek helyben felhasználhatók, amennyiben a komposzt előállításáról gondoskodni tudnak. Ennek megoldásában a NISP munkatársai mezőgazdasággal foglalkozó cégek segítségére vannak: elsősorban a megfelelő technológia megtalálásában, vagy a legközelebb található komposztáló cég ajánlásában tudnak lépéseket tenni. Az állattenyésztésből, állattartásból származó szervesanyag-tartalmú hulladékok több felhasználási irányba mehetnek, de ezek tartalmazhatnak állati eredetű komponenst, már nem olyan egyszerűen juttathatók vissza a természetes körforgásba, hiszen itt már komplexebb a folyamat. Állati eredetű anyagok (pl. trágya) biogázüzembe jutva az ott folyó termelés alapanyagaként hasznosulhatnak.
Az élelmiszeriparban kitűnő és értékes jó gyakorlatok működnek: a keletkező szennyvizek tisztítása nem egyszer gyáron belül megoldott, illetve az élelmiszerek takarmányban történő felhasználása is bevált gyakorlat. A program – és a keletkező hulladékok – ezen területén olyan cégeket keres a NISP, amelyek az emberi fogyasztásra nem alkalmas hulladékokat jelenleg lerakóra küldik, esetleg égetéssel semmisítik meg. Azok az anyagok ugyanis, amelyek emberi fogyasztásra már nem használhatók, még mindig lehetnek – bár szigorú szabályok és kontroll kíséretében – alapanyagai az állati takarmánynak, amelyre számos esetben van is példa. Állateledel-gyártó partnerek tudják átvenni a vágóhídi hulladékot is, az összeköttetésben az Iparfejlesztési Közalapítvány munkatársai szívesen és ingyen segítenek.
A NISP munkatársainak felkeresésével és segítségük igénybevételével időt és pénzt takaríthat meg minden olyan vállalat vagy közintézmény, melynek tevékenysége során bármilyen hulladék keletkezik. Nem érintettük az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-hulladékot, amelyeknek kidobástól, vagyis a kukától való eltérítésével kapcsolatban szintén tevékenykedünk. Erről a témáról egy másik alkalommal olvashat.

A NISP a hulladékban értéket lát.
Tegye ezt Ön is! Segítünk!

dr. Virág Annamária
Iparfejlesztési Közalapítvány
[email protected]

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!