Fák, cserjék a kerthatárra

Ha nagyobb helyünk van, ültethetünk a beporzók örömére kecskefüzet vagy gyógynövényként is kiváló kislevelű hársat. A som az egyik legkorábban virágzó cserjénk. A kökény igénytelen, tövises erdőszéli növény bőséges virágzással. A galagonya kedveli a napsütötte helyet, virágos hajtása gyógynövény, termését az állatok fogyasztják. A feketebodza virága és termése egyaránt értékes az állatoknak, levéltetvein felszaporodó katicák sokaságának pedig csak örülhetünk.
Az öreg, elfásodott, fára vagy kerítésre felfutott borostyán hoz csak virágot, különleges értéke, hogy késő ősszel ez az utolsó gyűjtési lehetőség a méheknek. A japánbirs gazdag méhlegelő és félárnyékban is szépen virágzik. A téli jázmin februárban már nyitja sárga virágait. A nyári orgona teljes napsütésben díszlik igazán, a nyár második felében mézes illatú virágai heteken keresztül vonzzák a rovarokat. Nem véletlenül nevezik egyes nyelveken pillangóbokornak.

Virágoskertünk díszei

A tavaszi hagymások, rizómások, mint hunyor, a téltemető, a krókusz, a hóvirágok, a nárcisz, a fürtös gyöngyik vonzzák a rovarokat. Különösen fontos, hogy a szerény készletet halmozó, ám a növények beporzásában fontos poszméhcsaládok anyái sok utódot tudjanak útjukra indítani. Az egynyári szarkaláb és a pillangóvirág heteken keresztül díszít és táplál, vetni is csak egyszer szükséges, az előző évben elhullott magokból rengeteg új növény fejlődik. Az aszterek a nyárutó és a koraősz díszei, hasonlóan a szárazságtűrő pompás varjúhájhoz. A termetes sudárzsálya is tömegével vonzza a poszméheket. A kerti virágok sorát a krizantémok zárják, ezek közül válasszunk margaréta virágú, vagyis nyitott közepű fajtákat.