A Csung Jüan Csikungról szóló cikksorozat előző részeiben érintettük, ennek az irányzatnak az emberre gyakorolt hatásaként, az egészséget, a boldogságot, a tudást, és most a IV. szintről, a bölcsességről szeretnék megosztani önökkel néhány gondolatot.

A bölcsesség valami olyan kategória, amely túl van az előző három minőségen, önálló minőséget alkot, ugyanakkor mégis része az egészségnek, a boldogságnak és a tudásnak is. Ahogyan a tudás feltétele az egészségnek, és a boldogságnak, úgy a tudás optimális alkalmazásának feltétele, a bölcsesség.
A bölcsesség a döntés kultúrája, művészete. Az életünket a döntéseink hálójában éljük. Döntenünk kell, hogy reggel felkeljük az ágyból, hogy mit együnk, hogyan öltözködjünk, kinek köszönjünk és kinek nem stb. Sokszor azért döntünk, hogy történjen valamilyen esemény, máskor a döntésünk arra irányul, hogy ne következzen be valamilyen esemény. A döntés egy gondolati manőver, amely mindig megelőzi a cselekvést.
Dönteni lehet gyorsan és lassan, és a gyors döntésben könnyebben lehet hibázni, de a lassú döntés is hordozhat magában olyan elemeket, amelyek nem hozzák meg a kívánt eredményt.
Próbáljuk meg, hogy nem hozunk döntést, rövidesen kiderül, hogy az élet megy tovább a mi döntéseink nélkül is. Ebben a helyzetben is előfordulhat, hogy ez a javunkra válik, de az is, hogy sajnáljuk utólag, hogy nem vettünk részt benne, mert a dolgok olyan irányt vesznek, amelyek számunkra kellemetlen következményekkel járhatnak.
A fentiekből kiviláglik, hogy a döntéseket nem azért hozzuk meg, mert dönteni olyan sikkes, a döntéseinknek célja van, azaz valamit el akarunk érni, eredményre törekszünk. A kitűzött célt, az eredményt, csak úgy érhetjük el, ha hatással vagyunk az adott közegre, környezetre.
A hatást erővel érhetjük el, ami lehet fizikai, vagy tudati energia, a lényeg hogy a kívánt eredmény, bekövetkezzen. Ekkor azonban egy újabb igény jelenik meg. Nem mindegy hogy milyen a döntés minősége, a hatás rövidtávon, vagy hosszú távon érvényesül.
Nagyon fontos tudni, hogy a döntés, életünk központi kérdése. Helyes döntéseinkkel jó karmát, rosszul sikerült döntéseinkkel rossz karmát hozunk létre.
A cél eléréséhez szükséges helyes döntés meghozatalához hagyományos módon, és a Csung Jüan Csikung különleges módszerével lehet eljutni.

A bölcsesség hagyományos módja, az óvatosság, megfontoltság, körültekintés, és a türelem alkalmazása.
Ezzel a módszerrel tulajdonképpen kifürkésszük, hogy az adott helyzetben milyen a számításba vehető erők természete, és döntést hozhatunk, hogy azokat mire, és menyi ideig lehet használni. Ha az egyes erők, a nekik megfelelő helyen kerülnek bevetésre, akkor a kívánt hatást fogják eredményezni.
Kínában közmondásos a jégen járó róka óvatossága, és azt javasolják, hogy a döntéseink előtt alkalmazzuk ezt a módszert.
A tapasztalt róka nagyon körültekintően viselkedik, amikor átkel a jégen. Óvatosan lép, és türelmesen figyeli, hogy a lépésének mi lesz a következménye, ha reccsen, akkor visszalép, ha tart, akkor halad, és végül eléri a túlpartot úgy, hogy nem lesz vizes a farka. E műveletnél, nagyon fontos a türelem, ami nem passzív várakozást jelent, hanem a benne ugrásra kész erő féken tartását. A tapasztalatlan kis róka – mondják a kínaiak – gyorsan túl akar lenni a feladaton, és bízik, hogy ügyes lesz, nem kellően körültekintő, nem tudja fékezni az erejét, lelkesedését, és bizony nem jut át a túlpartra úgy, hogy vizes ne legyen a farka.
Az üzleti életben külön technikák alakultak ki a helyes döntések meghozásához. Ezt célozzák a piackutatások, a valószínűség számítások, és a hatástanulmányok, amelyek célja az „óvatos körbetekintés”, a legkisebb ráfordításhoz kapcsolódó optimális eredmény elérése.

Kínában a hagyományos döntés előkészítési technikához tartozik a Ji-King, a változások könyve. Ezzel a módszerrel jól, és könnyedén meg lehet állapítani, a jelenlegi helyzetünket, és annak jövőbeli alakulását. E két dolog ismeretében nagyon könnyű döntést hozni.
A Ji-King jelei, bármilyen témában – a hétköznapi kérdésektől az életbevágó témáig - azt is meg mondják, hogy érdemes-e aktivizálni magunkat, vagy a jelenlegi helyzetünkben inkább a passzív magatartás a célszerű. Több mint 10 éves személyes tapasztalatom is nagyon kedvező. A Ji-King soha nem mondott valótlant, válasza megnyugtató, és előrelátó volt.
Az előrelátása miatt jóslásra is lehet használni. A Ji-King mesterei azt mondják, hogy a földi események az égben mindig hamarább megtörténnek. Az embernek semmi mást nem kell tenni, mint megtudni, hogy mi történt velünk az égben, mert az fog bekövetkezni a földön is.
A jövőnk tehát már előre készen van, ezért jósolható. Az életünk ennek ellenére nem egy merev rendszer. A jövőnk, a cselekedeteinkkel befolyásolható, és az égi „program” bár fönntartja az eredeti célt, új útvonalat, magatartást jelöl ki számunkra.
A Ji-King csodálatos ajándéka a kínai mestereknek. Ajánlom mindenkinek, aki az életét, fejlődésre szeretné használni.

A bölcs, vagy helyes döntés, a Csung Jüan Csikung gyakorlói számára egyszerű, és könnyű feladat, a IV. szint begyakorlása után, mert képesek lesznek azonosulni emberrel, állattal, növényekkel, azaz az összes élőlénnyel, földi léten belül, és azon túl is. Az azonosulás lehetővé teszi, hogy megismerjük az adott életforma specialitásait, erősségeit, gyengeségeit. A megismerés pedig lehetővé teszi a megértést.
Az az ember, aki nem rendelkezik bölcsességgel, nem tudja jól megszervezni a feladatát.
Egy építési vállalkozó, aki túlvállalja magát rengeteget dolgozik, de a munkájának nagyon kevés az eredménye. A rohanás miatt nem azon a munkaműveleten jár az agya, amit pillanatnyilag végez, hanem már a következő megrendelővel kapcsolatos feladatát tervezi. Nincs ott a tudata, ezért hibázik. A hiba azonban akkor jön elő, amikor már máshol kellene teljes erőbedobással dolgozni, és vissza kell térnie az előző munkájához. Az egyik munkát még be sem fejezte, a másikat pedig már csinálni kellene. Egyik sem halad, és nincs bevétel. Sok magyarázkodás, feszültség, jellemzi ezt a magatartást.
Hszün Ming-Tang nagymester egyszerűen fogalmazta meg a bölcsesség hiányát: „Nagyon sokat kell annak az embernek dolgozni, akiben nincs bölcsesség”

A bölcs embernek nem kell magyarázkodni. Cselekvése pontos célirányos. Keveset beszél, és nem azért hallgat, mert kiürítette a tudatát, hanem azért mert az azonosuláson keresztül tudja, az érintett életforma még nem értheti meg a mondanivalóját. Aki pedig vele azonos szellemi szinten áll, annak pedig fölösleges beszélnie, hiszen a tudatuk egyformán működik, és ugyanazt látja, amit Ő.
Döntései időt állóak. Nem hoz naponta több százat, hanem hetente egyet, de azt 10 év múlva sem kell megváltoztatni.
A bölcs ember mindentől, és mindenkitől képes tanulni. A gondolkodása nem elvekhez – előre besulykolt sémákhoz – hanem az élethez igazodik, és az életet védi. Tudata mindig az élet változásait követi, és egyre kevesebb előítélettel rendelkezik. Azzal a nézőponttal, hogy képes mindennel, és mindenkivel azonosulni, és tőlük tanulni, nem az elutasítást, hanem az együttműködést erősíti.
A bölcsesség nem tudás, de tanulható. A nem gyakorló személyek tapasztalati úton juthatnak hozzá több évtized aktivitása után, a Csung Jüan Csikung gyakorlói az azonosulás módszerével pár év alatt bölcs döntéseket hozhatnak. Először kevesebbszer, később egyre többször, majd a végén elérhetik a teljességet, azaz minden döntésük bölcs, időt álló lesz.
A Csung Jüan Csikungban, az egészség, a boldogság, a tudás, és bölcsesség megszerzésére irányuló gyakorlatok következtében egyéb ”ajándékok” a különleges képességek is kialakulnak. Megnyílik a „harmadik szem”, a „harmadik fül”, a „második szív”, azaz a hatodik, a hetedik, és a nyolcadik érzék. Láthatunk, és hallhatunk minden frekvencia tartományban, és képesek leszünk érezni minden élőlényt ebben az Univerzumban.

A Csung Jüan Csikung rendszeres gyakorlása érdekes, sikeres, és értelmes életcélt ad minden embernek, aki megtalálja ezt az utat.
Őrizzük a szív nyugalmát!

Borsos Árpád
Nemzetközi csikungtanító
20/321-4131
www.csikungtanito.hu
ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT, HA TETSZETT A BEJEGYZÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!