kvargezit2A BioGroup Magyarország cikksorozatának két következő epizódja, a lassan két évtizedes múlttal rendelkező cég egyik legsikeresebb termékéről, az érrendszerünk karbantartására kifejlesztett Kvargezitről szeretnénk az eddigieknél kicsit részletesebb információt nyújtani. Ráadásul nem szeretnénk a sötétben tapogatózni, ezért magát a feltalálót, Kulcsár doktort bírtuk szóra!



40 évvel ezelőtt 55 éves édesapám súlyos állapotán próbáltam segíteni, akinek agyvérzés okozta baloldali bénulása volt. Újszerű határfelület-kémiai elgondolásaim alapján kidolgoztam a KVARGEZIT-et.  A hatás látványos volt: beszéde javult, ismét bot nélkül kezdett járni.

Tudományos tevékenységem egyik fontos eredményének tartom a molekulákon belüli aktív központok műszeres kimutatásának kidolgozását. Ezt a témát J. Heyrovsky (Nobel-díjas prágai professzor)  bíztatására dolgoztam ki.  Mivel ő tevékenységének egy más irányú kiegészítését érezte elgondolásaimban, szerencsésen befolyásolta gondolkodásomat. Előadást tartottam ezen eredményeimről Ausztráliában, a melbourne-i Monash Egyetemen is.

kvargezitKutatásaim logikai menetét követve, beindítottam egy gondolatépítési tevékenységet, amely a vérérfalak lerakódásainak megszüntetését célozta meg a mindennapi táplálékból kialakított strukturált szerkezetű termékkel. Az ilyen termék általában nem okoz mérgezési folyamatokat az emberi szervezetben, így hatékonyságának bizonyítását nem szükséges a klasszikus egér, nyúl, majom hosszadalmas biológiai láncolaton bizonyítani. Elég a megfigyelés és a beteg emberek objektív visszajelzése, lehetőleg orvosi felméréssel alátámasztva.

Az ember egyik legáltalánosabb „szerve” a vérér-hálózat, amelynek hossza mintegy 40 000 km (annyi mint a Föld kerülete). Ez életünk során az öregedés jeleként veszít életfunkcióiból, sok betegség kiinduló pontjává válik. Az erek rossz állapotáról általában csak akkor van visszajelzés, ha fájdalom vagy lényeges funkcionalitás-vesztés jelentkezik. A vérerek gyógyítása adott helyen egy lépésben nehéz, mert a csak egy kúraszerű behatás sokszor a test más részén lévő rejtett vérérelzáródások vagy szűkületek felnyitására használódik el, ezért több egymás utáni kúra indokolt. Értelmes és olcsó eljárás a betegségek megelőzésére az időszakonkénti vérértisztító kúrák beütemezése az életkornak és egészségi állapotnak megfelelően.



Az elmúlt évtizedek egyik fontos felismerése a koleszterin szerepe a vérerekben. Behatárolták a koleszterint szállító alkotókat, megállapították összetételüket, határt szabtak az egészséget minősítő koncentrációnak. Költséges kutatói és ipari háttérrel világviszonylatban beindult az optimális koleszterin paramétereket helyreállító gyógyszerek kidolgozása.

Érdemes elsajátítani a koleszterinről néhány kémiai ismeretet, amelyek az értelemszerű értékelések alapjául szolgálhatnak szervezetünk életfunkcióinak megértéséhez és befolyásolásához. A koleszterin halmazállapota megfelelő környezetben: folyadékkristály. Ezt a létformát hasonlítani lehet egy folyadékkal töltött gumiballonhoz, amelynek térfogata állandó, de a formája a külső behatásra, nyomásra megváltozik. Ennek a molekuláris szerkezetnek köszönhetően sikerült több hihetetlen sikeres kis energiaigényű ipari alkalmazást kifejleszteni a telefonok, tv monitorok, érzékelők területén.



kvargezit3A koleszterin molekula két részből áll: egy nagyméretű négy szénhidrogén gyűrűs kovalens molekuláris szerkezet képezi a szterán vázat, amelyhez egy hidroxil csoport (-OH) csatlakozik, amely az oxigénnek köszönhetően részlegesen negatív töltéssel rendelkezik. Ez két egymástól eltérő tulajdonságú molekuláris terület meghatározza a koleszterin molekulák csatlakozási lehetőségét és a kémiai reakcióképességét. A szénhidrogén gyűrűk viszonylag nagy teret foglalnak el, hasonló jellegűknek köszönhetően stabil, viszonylag vastag külső réteget képeznek a folyadékkristályon, míg a belső térfélen elhelyezkedő hidroxil csoportok a hidrogén hídjai által stabilizálódnak. A szomszédos koleszterin molekulák szénhidrogén gyűrűinek kovalens mezeje kötés nélkül nagy felületen érintkezik, lazán csatlakoznak egymáshoz elektronjaikon keresztül. Ez a molekuláris szerkezet a hidroxil csoportoknak ellentétes, pozitív elektromos erőtér hatására kifordulási lehetőséget biztosít a koleszterin molekulák számára a folyadékkristály belső teréből a külső felületére. Ez a folyamat indítja el a folyadékkristály külső lekötését, struktúrájának megmerevedését.

A koleszterin folyadékkristályok meghatározzák az erek, a hajszálerek működését. Az érfal sejtjei a véráramba keringő koleszterin folyadékkristályokra hatnak, megbontják az érintkezési helyeken a kovalens védőburkot és az így felszabaduló hidrogén hidakkal stabil kötődést alakítanak ki. Az érfalra így felépült folyadékkristályok szelepszerű ingázó mozgásukkal szabályozzák a véráram irányítását, segítve a szív működésének hatékonyságát.

 A vérerek működésének fenti molekuláris megközelítése további életjelenségek értelmezésére is módot ad. Az érfalat bélelő koleszterin alapú folyadékkristályok felülete kovalens, hidrofób (víztaszító) jellegű. Tíz éve (2003), várakozásaimnak megfelelően, a kialakított táplálkozási háromszög alapjára, a szervezet által a legtöbbet igényelt anyagokhoz, az egyik fontos összetevőként, a növényi étolajok kerültek. Az előző értékelések a legkevésbé szükségesnek jelölték az étolajokat, a háromszög csúcsán helyezve el azokat.  

A növényi étolajok, glicerin-olajsav észterek, hidrofóbok, víztaszító tulajdonságúak. Az étolajok a véráramban megjelenve, a vérérfalán kialakult koleszterinalapú folyadékkristályok hasonló jellegű burkával érintkezve egy összekötő rugalmas hidat képeznek, vékony filmszerű membrán formájában. Az elektrokémiában már bizonyítottak a membránok sokoldalú tulajdonságai. A vérér falán kialakult olajfilm membránok figyelemre méltó jelenségek sorának nyitnak utat. Az olajfilm membrán véráram felöli oldalán elsősorban csak olyan komponensek lesznek „befogva”, amelyek a membrán túlsó oldaláról, adott szerv által vezérelt, az érfali részről a megfelelő, „megkívánt” struktúrájú vegyületek, azaz az adott szerv életfunkcióihoz szükségesek.

A koleszterin folyadékkristály és az olajfilm szerkezet az érfal belső felületén megfelelő szerkezetű kidudorodásokkal sáncszerű formát alakítanak ki, amelyben kisméretű vízmolekulák golyóscsapágy szerű pörgésükkel belső kenőanyagként segítik a vér továbbhaladását – cápabőr effektus – a 40 000 km-es hihetetlen hosszúságú pályán, kiváltva a réteges súrlódás jelentős energiaigényét.



Az erek, a hajszálerek megváltozott, esetlegesen megsérült felülete idővel több úton alakul át, részben a szervezet újraépítkezésével karbantartva. Ennek az újraépítkezési folyamatnak a hatásfoka a kor előrehaladásával törvényszerűen csökken, ami öregedést vagy az adott szerv betegségét okozza.



Folytatjuk…



Kulcsár  Géza  Dr.Ph.D.



kvargezit4



 



 



 



1141 Budapest, Szugló u. 83.

Tel./Fax: 06-1/422-10-82  

E-mail: [email protected]

Internet: www.biogroup.hu


(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!