Hat évvel ezelőtt már beszámoltunk az Zöld Újság hasábjain is a piramisenergiával „kezelt” fürdőmedencénkről. Azóta további 30-40 család élvezi jótékony hatását ennek a különleges vízkezelésnek.
Szükség van a piramisokkal történő vízkezelésre ahhoz, hogy olyan medencevizünk legyen, ami mindenféle méreganyagoktól mentes? Vagy elég, ha gondolataink teremtő erejére hagyatkozunk? Vajon a mi medencéinkben is így jön létre a Pi-víz? Erre „tudományos” magyarázatot nem tudunk adni. Azt tudjuk, hogy a piramisokat nem temetkezési célra használták.Ezoterikus körökben azt mondják, hogy a fáraók beavatási helye volt. Én mindenesetre a piramisok formájával vagy más szimbólumokkal, pl. Az Élet Virágával harmonizálom a medencék vizét. És működik…



 

De ezt a medencevizet folyamatosan szennyező hatások érik. Gondoskodnunk kell a tisztántartásáról.
Eleinte pelyhesítőszer adagolásával tudtam elérni egy hatékonyabb szűrést. Adagolásakor az apróbb lebegő szennyeződések összeálltak és fennakadtak a szűrőn. Be kellett látnom, hogy a hagyományos homokos gyorsszűrőkkel vegyszerek nélkül nem tudom a vízből eltávolítani a szennyeződéseket. A szűrőtartályba zeolitot töltöttem. Ez az ásványi anyag képes megkötni azokat a bomlástermékeket is, amik áthaladhatnának a szűrőn. A víz nem csak a részecskék között, hanem a nyomás hatására a szemcséken keresztül is áthalad. Óriási ezáltal a szűrőfelület, a megkötő képessége. Egy vegyészmérnök kollégám szerint tavasztól őszig kb. 6-8 kg nitrát, nitrit, szulfit, szulfát, ammónia, stb. vegyi anyagot köt meg, amit a következő év elején kicserélünk, és a medencék melletti gyep táplálására használunk fel.
A szűrés hatékonyságát legjobban a szűrési sebesség lecsökkentésével lehet javítani. Több megoldás kínálkozik. Frekvenciaszabályozott szivattyút vagy két kisebb szivattyút építünk be. A nagyobb vízáram a porszívózáshoz és a szűrő hatékony visszamosatásához kell. Egy szivattyúval forgatva 4-5 m3/órás szűrési sebességgel egészen 25 mikron alá tudtuk a szűrési finomságot csökkenteni a hagyományos homokos gyorsszűrésnél kialakuló 100 mikronnal szemben. Mivel az átmérővel köbösen arányos a térfogat, ezért a negyednyi piszok a 3. hatványon lebegő anyag juthat át a zeolit szűrőnkön, vagyis mindössze az 1,5%-a. Gondolják el, hogy egy hagyományos, vegyszeres szűrési technológiánál ezzel szemben a feleslegesen átcsusszanó anyag még 98,5%-át is klórral kell szétroncsolni, lebontani. Semmi szükség nem lenne erre, ha csak a felére csökkentenék a szűrési sebességet.
Ezt követően kap a víz egy UV-C „fényterápiát”. Az átszökő 1,5% megperzselődik, az élőlények DNS lánca olyan impulzust kap, ami szaporodásképtelenné teszi. Mindig dilemmában vagyok, hogy legyen-e bekapcsolva ez a 75W-os berendezés, mert ezzel a „jó” mikroorganizmusokat is bénítjuk. Van több olyan család, ahol ez a berendezés nem lett beépítve, és mégis jól működik a vízkezelés, kristálytiszta a víz.
A szűrőrendszer legvégére egy 1-5 mikronos szűrőt építünk be kellően nagy szűrési felülettel. Az UV-C lámpa minimális ózont is termel, ami jótékony hatást fejt ki a mikronos szűrő felületén fennakadt szennyeződésekre. Erősen oxidálja és tisztítja a szűrőt. Előtte, utána nyomásmérőket teszünk, hogy lássuk a szűrő eltömítettségét, figyelmeztessen a szűrőbetétek cseréjére.
Mi történik az 1 mikronnál kisebb részecskékkel? Mekkora is ezeknek a hányada az egész lebegőanyaghoz képest? 1/100 a harmadikon= egy milliomod része!
Mi lesz ezzel az aprónépséggel? A vízbe pár deciliter EM-Bio-t löttyintünk heti rendszerességgel, ha éppen nem felejtjük el. Ebben kb. 80, az emberrel szimbiózisban élő mikroorganizmus található, amik megtelepednek és szaporodnak a medence vizében és táplálkoznak. Nem kell félnünk tőlük, ők is a barátaink. Egyébként emésztőrendszerünk legvégén több kilónyi efféle élőlény lakozik. Ők alkotják az immunrendszerünk 95%-át. Egy egészséges szervezet képes még a patogén betolakodókkal szemben is felvenni a harcot, és végül győzedelmeskedni.
Ahhoz, hogy ehhez a hatékony szűrőrendszerhez el is jusson a medencevíz, valahogy a medencébe beépített elszívó elemek felé kell terelni. A lebegő anyagokat kell kiszűrni, amik igyekeznek a medence aljára leülepedni, a falakra feltapadni, zugokban megbújni.
Ha használjuk a medencét, akkor az alját fel fogjuk kavarni, de az oldaláról heti rendszerességgel le kell egy szivaccsal törölni, ami feltapad. Ha kényelmesek vagyunk, beszerezhetünk egy víz alatti bolyongó porszívót, ami az oldalfalra is felmászik és letakarítja. De a legelegánsabb megoldás, mikor a medence fenéklemezébe egy olyan fúvókarendszert építünk be, ami hol itt, hol ott sorjában egy-egy sávban (körcikkben) felkavarja a medence alját, és az oldalfalaknál is végigspricceli a medence burkolatát. Állandó mozgásban tartja a vizet, így garantáltan be fog kerülni a lebegő szennyeződés a szűrőrendszerhez.

[caption id="attachment_14288" align="alignleft" width="300"] Érdekes következtetést vontam le az algásodás visszaszorítására folytatott kísérletemből.[/caption]

A legérdekesebb kérdés az algák – ők a Föld legnagyobb fajszámú élőlényei. Fényre és táplálékra van szükségük, inkább növények, ezért széndioxidot fogyasztanak. Ha nem adjuk meg nekik az életfeltételeket, nem fognak tudni fennmaradni, de legalább is szaporodni nem lesz kedvük. És mi már ennek is nagyon örülünk. A fényt nem szeretnénk a medencénktől elvonni. A táplálékot nagyon igyekszünk minimalizálni a vízben. Ezért is szűrűnk 1 mikronos finomsággal. Mivel folyamatosan használjuk a medencét, óhatatlan, hogy szennyeződik, és találnak maguknak táplálékot, még mielőtt kiszűrhetnénk azt. Egyébként is az alga fényből és széndioxidból képes fehérje molekulákat szintetizálni. Egyesek szerint a Földön így jött létre az élet. Esetünkben az lenne a cél, hogy ne jusson széndioxidhoz az alga. A legegyszerűbb megoldás, ha a medence vizét lelágyítjuk és a pH-ja 8,3-nál magasabb lúgos kémhatású, akkor a kémia mai állása szerint nem szabad széndioxidnak a vízben megmaradnia. Erre a célra készítettem egy 150 kg kation-anion műgyanta keverékes vízlágyítót, és 1-2 nap alatt le tudok lágyítani akár 30-40 m3 vizet is. Egy szépséghibája van, hogy az algák olyan életrevalók, hogy a vízben lévő karbonátokat képesek szétbontani széndioxidra és oxigénre, és nagyokat szippantanak belőle. A tapasztalat az, hogy időnként, ha nagyon meleg a víz (30 fok), megjelenhetnek, de gyengék, nem tudnak erősen megtapadni, könnyen el lehet őket távolítani. A kerti tavakban 25 foknál nem engedik a vizet feljebb melegedni, mert az alatt nem tud az alga felszaporodni. Mi azért szeretjük az ennél melegebb fürdővizet.
Érdekes következtetést vontam le az algásodás visszaszorítására folytatott kísérletemből. Befőttes üvegekbe a kezelt medence vizemből töltöttem, és az ablakba tettem. Egyikre ráírtam egy táltos, másikra egy biorezonanciás CORE géppel távgyógyító barátom nevét. Csináltam magamnak is, és egy noname-et is magára hagytam. Megkértem őket, küldjenek olyan információt az éteren keresztül, hogy szép tiszta a víz az üvegükben. Én is naponta meglátogattam, dicsértem, és megköszöntem, hogy még mindig milyen szép tiszta az üveg tartalma. Egy hét elteltével szemmel látható volt a különbség, hogy a magára hagyott üvegnek szépen bezöldült az alja, míg a többi üveg szinte teljesen tiszta maradt.
A legvégére hagytam a legfontosabb tapasztalatomat: különböző spirituális szimbólummal kezeltem a vizet, és a „csoda” mindig megtörtént.
A lúgos vízben való fürdőzés az egész testre jótékonyan hat. A bőrünkön keresztül működik a méregtelenítés, az elsavasodott szervezet lúgosítása. Dr. Wartburg 1940-ben kapott orvosi Nobel díjat, mert bizonyította, hogy oxigéndús környezetben a rákos sejtek burjánzása megáll. Ezek a dolgok persze egy egészséges embernek nem olyan lényegesek, de ki egészséges a mai világban?
Remélem, a leírtak alapján többen kedvet kapnak, hogy vegyszermentes vízben fürödjenek.  Egészséget!

Beró Szilárd
okl. vízépítőmérnök, feltaláló
https://vegyszermentes-medenceviz.shp.hu/