Mindenki ismeri az IQ, azaz intelligencia teszteket, melyekkel viszonylag pontosan le lehet mérni valakinek a tudását. De az emberi elme sokkal bonyolultabb annál, hogy egy számmal leírható legyen. Nem beszélve arról, hogy vannak rendkívül jó agyú – magas IQ-jú emberek, akik nem találják helyüket a világban, és képtelenek boldogulni a gyakorlati életben. Mások meg az átlagos intellektuális képességük mellett kiemelkedően sikeresek.

szív és agy -ok
Az intelligenciahányados lényegében csak egy viszonyszám, amely az egyénnek a populáció többi tagjához viszonyított tudásszintjére és gondolkodási struktúrájára utal.

IQ teszt típusok
Verbális - Azt vizsgálják, hogy az alany képes-e beazonosítani az egyes fogalmakhoz tartozó felsőbbrendű gyűjtőfogalmat, ki tudja-e választani egy felsorolásból az oda nem illő fogalmat, meg tudja-e találni az összefüggést egy számsor tagjai között, meg tud-e oldani matematikai feladatokat, stb.
Non-verbális – A tesztalany térlátását, logikai képességét, absztrakciós készségét, az összetett vagy részletorientált gondolkodását vizsgálja.

Érzelmi intelligencia
A normál intelligencia tesztek nem mérik a kreativitást vagy az érzelmi intelligenciát (Emotional Quotient - EQ). Az érzelmi intelligencia arra a képességre utal, hogy milyen jól tudja valaki kezelni az érzelmeit, és milyen kapcsolatot tud kiépíteni a környezetével. Az értelem és az érzelem közötti átjárás, agyunk racionális és érzelmi központjai között létrejövő kommunikáció. Az érzelmileg intelligens személy empátia készsége fejlett, szociálisan is aktívabb, és könnyebben alakít ki kapcsolatokat, amit aztán jól tud kezelni.
Vannak szakemberek, akik szerint ez a legfontosabb intelligencia.
Az érzelmi intelligenciánk a korral fejlődik és változik. Azoknál, akiknél ez nem fejlődik ki, az érzelem kimutatása olyan egyszerű és végletes, akár a kisbabáknál: mosolygás, hisztizés, kiabálás, sírás.

Alacsony az EQ-d?
Az alacsony EQ-jú személy – legyen szó gyerekről vagy felnőttről, időnként félénk, máskor makacs, féltékeny, beteges és könnyen összeomlik stresszhelyzetben. Ez könnyen társulhat agresszivitással is. A legegyszerűbb dolog kapcsán is dühkitöréssel reagálhat. Például egy sorban állás, egy kellemetlen közlekedési szituáció is előidézheti.
A magas EQ-jú ember pozitívan bánik a stresszhelyzetekkel. Ahelyett, hogy összeomolna, kezeli a kihívásokat és automatikusan rendszerbe szedi gondolatait akkor is, ha nyomás alatt van. Minél magasabb szintre fejleszti valaki érzelmi intelligenciáját, annál „szélesebb repertoárból” és sikeresebben választhat viselkedésmintát a stresszhelyzetekre.
Érzelmi intelligenciánk szintje nagymértékben gyermekkorunk, neveltetésünk hozadéka. Így tehát ki kisebb, ki nagyobb munícióval érkezik a nagybetűs életbe. Az évek múlásával, a megélt dolgok, tapasztalatok következtében EQ-nk magától is növekszik.

Kezeljük az érzelmeinket!
Fontos dolog, hogy megtanuljuk kezelni az érzelmeinket. Nem kell feltétlenül észrevenni a körülöttünk lévőknek, hogy például idegesek, csalódottak vagyunk.
Az érzelmek kezelése nem színészkedés, hanem önkontroll, önfegyelem. Mérlegelési képesség, hogy nem mindegy, mikor, kinek és mennyire mutatja meg az érzelmeit.

Az érzelmi intelligencia négy területe
Éntudatosság - Saját magunk és társaink megismerése, vagyis milyen értékek mellett mozgunk, milyen belső prioritásaink, belső szükségleteink vannak.
Önmenedzselés - Ha képessé válunk érzelmeink tudatos vizsgálatára, megértjük őket és el is tudjuk viselni az ezzel járó kellemetlenségeket, akkor könnyebben meglátjuk, mi a helyes út, rugalmasabbak maradunk, pozitív irányba tudjuk alakítani viselkedésünket. Jobban kezeljük a stresszt, a dühítő helyzeteket.
Társas tudatosság – A másokra való odafigyelés képessége.
Kapcsolatmenedzsment képesség - Ha képessé válunk felismerni, megérteni mások érzelmeit, hangulatait, akkor leszünk valóban képesek gondolataink, céljaink világos kommunikációjára, a nézeteltérések elsimítására, egy-egy szituáció legjobb kezelésére.

Érzelmileg intelligens főnök
A hatékony kommunikáció, a meggyőzés, az elfogadtatás, motiválás, inspirálás, megerősítés kulcsszavak egy szervezet életében. Egy alacsony EQ-val rendelkező vezető nem tud megfelelni ezeknek a kívánalmaknak. Egy döntéshozónak tudatában kell lennie annak, hogy munkatársai motiváltsága, hatékonysága, teljesítménye nagymértékben tőle függ. Az érzelmileg intelligens vezető időt szentel a kapcsolatok ápolására, képes megérteni kollégái lelkiállapotát. Sok vezető úgy gondolja, hogy elég, ha szakmailag kiváló. Pedig egy vezetőnek nemcsak a menedzseri szerepkörnek kell megfelelnie, ugyanilyen fontos a leader szerepkör is, hogy maga mellé tudja állítani munkatársait.

Jó lenne, ha már iskolás korban, akár tantárgyi keretek között is tanulhatnák a gyerekek a társas készségek fejlesztését. Fontos lenne elsajátítani a harmonikus együttműködést, és a stresszhelyzetek, konfliktusok kezelésének módját. Erre valóban szükségünk van egész életünkben, nem úgy, mint a jelenlegi tananyag nagy részére.


 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!