Oktatás, kutatás, ismeretterjesztés – e hármas feladatot tölti be a szegedi füvészkert, mely az egész ország területéről az év minden szakában sok-sok látogatót fogad. A 17 hektáros létesítmény növényfajok ezreit mutatja be, fásszárúakat éppúgy, mint lágyszárúakat, köznapi felsorolással haszon-, festő-, vízi-, gyógynövényeket egyaránt, mérsékelt övi fajokat ugyanúgy, mint – az üvegházak révén – mediterrán, szubtrópusi, trópusi fajokat is. Az intézményt Németh Anikó igazgató és ügyvivő szakértő mutatja be.

Az év vadvirága, a mocsári kockásliliom is megtalálható a füvészkertben Dr. Zalatnai Márta felvétele
A mocsári kockásliliom is megtalálható a füvészkertben
Dr. Zalatnai Márta felvétele


A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjét, amit a szegediek közismertsége miatt csak „a füvészkert”-nek neveznek, 1922-ben alapították, amikor a trianoni békediktátum következtében a kolozsvári egyetem átköltözött Szegedre, s az alapítók úgy gondolták, a kolozsvári egyetem nagyon szép botanikus kertjének mintájára létre kell hozni a szegedit is – mondja Németh Anikó. A többszöri bővítés nyomán mára 17 hektárossá növekedett létesítmény a területét örökbérletbe kapja a várostól. A kert kialakításának egyik legfontosabb állomása az volt, amikor létrehozták az emblematikusnak is nevezhető lótuszos tavat, amelybe az indiai lótuszt a Csongrád megyében levő Földeák Návay-kastélyának tavából telepítették be, és itt is meghonosodott. Miután eredetileg tropikus, szubtropikus faj, virágzása s szaporodása igazi különlegesség. A tó helyéről kiásott földből hozták létre a sziklakerti részt és a szigetet.
Az intézmény, megnyitása után egyre terjeszkedett. A rózsakert a központi helyen található; mára 150 rózsafajta található meg itt, a kisbokorrózsákból a törzses rózsákon át a futórózsákig ebből az Európa s Ázsia kultúrtörténetében oly fontos szerepet játszó növényből. Az idei év újdonsága: a történelmi rózsafajtákból egy 42 fajtát magába foglaló gyűjtemény tekinthető meg.
A füvészkert egyik legszembetűnőbb része a már említett lótuszos tó, amely vízi- és parti növényeknek ad otthont. Tavalyelőtt a tó közepén levő szigeten magashegyi japánkertet hoztak létre, s a korábbiaktól eltérően meg is nyitották a látogatók előtt. Ez a magashegyi környezet a part egy részén folytatódik, egészen a természetes környezetükben 100 méter magasra is megnövő hegyi mamutfenyőkig. (Egyébként a földkerekség legnagyobb fái -- a köztudomástól eltérően -- nem a mamutfenyők, hanem a 140 méteresre is megnövő eukaliptuszok, amelyekből szintén van a füvészkertnek példánya.) A tóban a vízinövények közül a trópusi eredetű, víz színén lebegő kagylótutaj és a vízijácint éppúgy megtalálható, mint a különböző alámerült hínárnövények. A leglátványosabb lakói a tónak persze a különböző színben pompázó virágú tündérrózsák, s a ciklámenszínű indiai lótusz. Üdítő újdonsága a füvészkertnek, hogy itt is, ott is csobog a víz -- egy patakrendszerrel ellátott sétálókertet is létrehoztak az intézményben nem túl régen.

Acca sellowiana Dr. Zalatnai Márta felvétele
Acca sellowiana
Dr. Zalatnai Márta felvétele


Az üvegházak hatalmas pálmáknak, óriási agávéknak, kaktuszoknak, pozsgásoknak, tropikus mivoltukból adódóan feltűnő „üvegmosóvirágnak”, orchideáknak, vanília- és kakaófának, valamint az otthonainkban is fellelhető szobanövényeknek adnak helyet, s olyanoknak is, amelyekért bizony el kellene utaznunk pár ezer kilométert. Egyébként az üvegházakban olyan illat leng, amelyet másutt legfeljebb szintén csak a trópusokon érezhet az ember.
A következő nagy egysége a botanikus kertnek az arborétum, azaz a fák, cserjék, bokrok gyűjteménye, melyet még a 70-es években hozták létre. Ezek olyan élőhelyfoltok, amelyek az ország legfontosabb erdőtársulásait láttatják, a lágyszárú szinttől a cserjeszinten át a lombkorona szintig. A patakparti égerestől a középhegységi bükkösön át a nyáras-borókás homoki erdőkig, a kemény- és puhafák alkotta erdők egyaránt megtalálhatók itt.
2010-ben hozták létre  a gyógynövény- s fűszerkertet – amelyben, mert ezeknek annak idején a kolostorok adtak helyet, egy kolostorromot is kialakítottak a kertépítők --, mára jó 250 növényfaj található benne. Ehhez kapcsolódóan két éve levendulagyűjtemény is létrejött, többezer tő bódítóan illatozó levendulával. Az elsődleges cél természetesen a minél több faj bemutatása, a fehértől a rózsaszínen át a lila virágúig. Itt egy kis kiállítótérben a látogatók a levendula történetével is megismerkedhetnek, és azzal, hogy milyen célokra használják e növény virágzatát az emberek.
Ugyanitt található a Szeged környéki, részben már csak egykori tanyavilágot bemutató veteményes, az egykori tanyaépületek mellett levő zöldségnövényekkel s virágoskertekkel. Itt adalékként egy kis kertészkedésre várják az ide látogató gyerekeket a szervezők. Emellett festőnövények, olaj- és a rostnövények, a különleges tápláléknövények gyűjteménye, s egy kis gyümölcsös is létrejött, a legkülönbözőbb gyümölcsfafélékkel. Még méhészetet is álmodtak ide a kert tervezői, a növény- és állatvilág egymásra utaltságát is szemléltetve. „Darázsgarázsok” ugyancsak helyet kaptak, melyek a különféle magányos vadméhfajok számára adnak otthont. A növények s állatok „együttműködésének” bemutatására egyébként is nagy súlyt helyez az intézmény: madárbarát kertet szintén kialakítottak, olyan növényekkel, melyek a legjobban lehetővé teszik madaraink táplálékra találását, fészkelését és áttelelését. Több mint száz madárodúnak is otthont ad a füvészkert. A tavacskában a növények mellett halak, békák és hazai mocsári, illetve látogatók által kihelyezett észak-amerikai ékszerteknősök élnek, s valamelyik évben egy frissen kikelt – szárazföldi -- görög teknőst is találtak a füvészkertben a gondozók, jeléül annak, hogy valaki szabadon engedett itt példányt, az lerakta tojásait, és abból – talán az éghajlat melegedésének hatására is – kikelhetettek az utódok. (A teknősök kapcsán kell szólni arról: megunt állatkedvencek szabadon bocsátása helytelen, történjék bár a füvészkertben is: ez ügyekben a Szegedi Vadasparkhoz kell fordulni!) A gyerekek ebben e természethez közeli környezetben egy kis szülői, illetve pedagógusi támogatással elsajátítják az alapvető biológiai tudnivalókat, miközben mozgásigényüknek egy kis játszótér tesz eleget. Ezen a területen található a füvészkert rendszertani gyűjteménye is, több mint 400 növényfajt mutatva be -- elsősorban biológus hallgatók hasznosítják, a rendszertani tudásanyag elsajátítására.

Dendrobium phalaenopsis hibrid Dr. Zalatnai Márta felvétele
Dendrobium phalaenopsis hibrid
Dr. Zalatnai Márta felvétele


Az ismeretterjesztésen és az oktatáson kívül, mint már említettük, a füvészkert nagyon jelentős tudományos szerepet is betölt, kutatások révén. Hazai védett, veszélyeztetett növényfajok szaporodásmódját tanulmányozzák a szakemberek s végeznek élőhely-restaurációt: a magról szaporított egyedeket visszatelepítik a természetbe. Egyik legfontosabb munkájuk az egész világon kizárólag Magyarországon élő tartós szegfű ex situ (élőhelyen kívüli) szaporítása, és élőhelyére való visszatelepítése. Különböző, szintén védett gyepi fajokkal ugyanígy foglalkoznak.
S végül lássuk, mi várja a látogatókat a füvészkertben május második felétől kezdve a nyáron át! Májusban a legszebb pompájában díszlik a rózsakert. Ilyenkor kezd el virágozni a tavon a lótusz és a sokféle tündérrózsa, kikerültek az egynyári virágok, rengeteg szín- és formaváltozatukban.
Július első hétvégéjén rendezi meg a füvészkert a levendulanapokat, mely növény ilyenkor bontja virágait -- nemcsak magával a levendulával lehet ilyenkor megismerkedni, hanem annak gyógyászati vonatkozásával is. A hangulatot zenekarok fellépése, gyógynövényes témájú előadások elhangzása, s kézművesvásár is színesíti, a gyermekprogramok mellett. Augusztus első hétvégéje pedig az indiai lótuszról elnevezett napoké, melyen szintén látogatók ezrei jelennek meg, ünnepelve e növény Közép-Európában egyedülálló szabadföldi tömeges virágzását. Az ajurvédikus táplálkozástól a tibeti hangfürdőn, a tradicionális indiai táncbemutatókon át koncertekig, a jógáig sok mindennel megismerkedhetnek ekkor a látogatók, beleértve Ázsia minél teljesebb növényvilágát is.
És még valami: aki meg akarja látogatni a szegedi füvészkertet, előzetesen tájékozódhat a www.fuveszkert.u-szeged.hu honlapon is.

Farkas Csaba

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!