Az immunrendszer nem minden esetben működik tökéletesen. Előfordulhat, hogy túl gyengén fejti ki hatását – erre utalnak a gyakori megfázások, a fertőzésekre való hajlam, a herpeszek és szemölcsök megjelenése, vagy a rendszeresen visszatérő gyulladások –, illetve épp ellenkezőleg, túl erősen reagál valamely külső vagy belső antigénre. Ezek alapján a betegségek négy típusát különböztethetjük meg:

 

A múltban az terjedt el a fertőzésekkel kapcsolatban a köztudatban, hogy az ember nem tud ellenük védekezni, tehetetlen áldozatként kénytelen elszenvedni az „Isten csapását”. Ez a szemlélet a 19. század közepe táján alakult ki Louis Pasteur révén, aki először mondta ki, hogy a betegségeket baktériumok okozzák. Ha nem lennének ezek a külső kórokozók, az ember nem is betegedhetne meg, ezért az elsődleges cél a kórokozókkal szembeni fellépés.

Pasteur kortársa, Claude Bernard azt állította, hogy a betegségek oka elsődlegesen nem a kórokozókban keresendő, hanem a táptalajban, abban a miliőben, amelyben a kórokozók szaporodóképesek. Szerinte a szervezetet kell olyan állapotba hozni, hogy az ne szolgálhasson táptalajul a kórokozóknak: ha az immunrendszer rendben van, akkor a kórokozók tehetetlenek.



Természetesen a fertőző betegségek kialakulásában nemcsak az ember fizikális állapota számít, hanem a lelki tényezők is! Egy felmérés azt látszik igazolni, hogy az ember lelki állapota is meghatározó: nagyszámú influenzavírust juttattak a kísérleti személyek nyálkahártyájára, akiknek a kórokozó-elmélet szerint meg kellett volna betegedniük, hiszen a kórokozó bekerült a szervezetükbe, mégis csak 12 százalékuk lett influenzás. Egy előzetesen elvégzett pszichológiai állapotfelmérés segítségével 90 %-os biztonsággal meg tudták mondani, hogy ki fog megbetegedni és ki nem.

Az immunrendszer természetes erősítésének lehetőségei

Táplálkozás
Immunrendszerünk 85 százaléka az emésztőcsatornában helyezkedik el! Az immunrendszer viszont csak egészséges bélflórával képes a kifogástalan működésre, ami sajnos az antibiotikumok szedése következtében szinte minden embernél nagymértékben károsodott. Fontos tehát regenerálni azt, egyrészt célirányosan, Acidophilus-kúrával, másrészt azzal, hogy tudatosan odafigyelünk a táplálkozásunkra.
Kulcsfontosságú lépés a fehérjebevitel csökkentése, hiszen a többletfehérjétől a szervezet sav-bázis egyensúlyát felborító savak keletkeznek, márpedig savas környezetben az immunrendszer gyengébben működik. Savasító hatásúak a húsfélék, a hal, a tojás, a finomított ételek (fehér liszt, fehér cukor), a vaj, az állati zsiradékok, magas fehérjetartalmuk miatt az olajos magvak (hiába növényi eredetűek), valamint a szója. Enyhén lúgos állapotban tarthatjuk viszont a szervezetünket, ha minél több nyers ételt, különösen nyers zöldségeket fogyasztunk, amitől az immunrendszerünk is hatékonyabban fog működni. Kiváló lúgosító hatású étel a burgonya, a hagyma, a fokhagyma, a sárgarépa, a saláták és más, nyersen fogyasztott leveles zöldségek, valamint a fűszernövények. Érdemes megjegyezni, hogy bár egyes gyümölcsök savanyú ízűek, mégis lúgosítanak, ha nem keverednek a gyomorban semmivel, azaz ha üres gyomorba kerülnek!
A gyermekek jobb immunműködésével szorosan összefügg a szoptatás. A tapasztalatok szerint a sokáig (legalább 1 évig) szoptatott csecsemők kevésbé fogékonyak a fertőzésekre és az allergiás megbetegedésekre.

Fitoterápia
Az immunrendszer aktivitását fokozó gyógynövények közül az első említésre érdemes a lestyán, mely a vírusok leküzdésében segít a szervezetnek, de az amerikai indián őslakosok előszeretettel használják gombásodások és fertőzések kezelésére is. Hasonló hatékonyságú a keskeny- és a bíborlevelű kasvirág. Ezeket vírusellenes hatásuk mellett meghűlés, influenza és középfülgyulladás kezelésére használják. A kasvirág gyökerének kivonata herpeszfertőzések gyógyításában is nagyon jól használható. Ez a növény antikarcinogén hatásáról is ismert, tehát rákos betegeknél is nyugodtan használható, különösen, ha az érintett betegnél kemoterápiát alkalmaznak. Emellett véd a gombás fertőzések ellen, és aktivizálja a fehérvérsejtek működését.
Nagyon ősi, közismert immunerősítő a fokhagyma. Pozitívumai, hogy csökkenti a koleszterinszintet, növeli a fehérvérsejtek számát, antikarcinogén hatású, segít a fertőzések leküzdésében és a vérnyomást is csökkenti. A fokhagyma kúraszerű alkalmazása mellett immunerősítés céljából szóba jöhetnek még a következő gyógynövények: édesgyökér, citromfű, párlófű (apróbojtorján), levendula, bazsalikom, csűdfű (astragalus), macskakarom, valamint a homoktövis terméséből készült italok.

Ortomolekuláris medicina
Az immunrendszer helyes működéséhez nélkülözhetetlen:
• a béta-karotin (kajszibarack, brokkoli, csicsóka és tökfélék),
• a közismerten vírusellenes hatású C-vitamin, (citrusfélék, csipkebogyó, paradicsom és fűszernövények, például petrezselyem),
• a B-vitaminok (B2: dió, sörélesztő, kukorica, saláta és káposzta; B6: káposzta, sörélesztő, mák és napraforgómag)
• az E-vitamin (hidegen sajtolt olajok, olajos magvak),
• továbbá a nyomelemek közül a cink.

Dr. Bushika „ehető immunitás”-nak nevezte a teljes értékű gabonaféléket, a búzacsírát, a szezámmagot, a citrusféléket, a barna rizst, a zellert, a spárgát (e zöldségnek kifejezetten magas a szeléntartalma) és a fokhagymát.

Aromaterápia
Az immunrendszert erősítő illóolajok (eukaliptusz-, édeskömény-, fokhagyma-, levendula-, citromfű-, borsmenta- és rozmaringolaj) használhatók belsőleg, de a fürdővízhez is cseppenthetünk belőlük, illetve alkalmasak párologtatásra is.

További természetes módszerek
• A hidroterápiás eljárások közül kifejezetten immunerősítő a váltózuhany, a hideg vizes ledörzsölés és a szauna.
• Immunerősítő a fehér fagyöngy homeopatikus kivonata, továbbá a tuja, a sisakvirág és a farkasalma különböző hígításai, valamint a Lymphorobal és az Echinacea D4-es hígításban.
• Immunitásunk fokozása érdekében elengedhetetlen a rendszeres, friss levegőn végzett testmozgás (úszás, futás, kerékpározás, kirándulás).

A fertőzés lelki háttere
A fertőzés tulajdonképpen nem más, mint anyagivá vált konfliktus. Ha az ember lelki szinten olyan összeütközéseket él át, amiket nem tud, vagy nem is akar feldolgozni, akkor ez a be nem vallott vagy felfedezetlen lelki probléma előbb-utóbb átkerül testi szintre, ahol már kénytelen lesz észrevenni az illető. Ha az ember nem nyitja meg a tudatát egy konfliktus előtt, akkor a teste fog megnyílni a kórokozók felé, és kialakul a fertőzés. A fertőzéses betegeknek ezért mindig fel kellene tenniük a következő kérdéseket, hogy közelebb kerüljenek betegségük lényegéhez, értelméhez:

• Mi az a konfliktus, aminek nem akarok megnyílni, amit nem akarok felfedezni az életemben?
• Melyik az a problémás terület, ami elől kitérek?
• Mi az a bennem zajló konfliktus, amit nem vallok be magamnak?

Ha sikerül megtalálni, feldolgozni és feloldani a konfliktushelyzetet, akkor a fertőzéses betegség is hamarabb elmúlik. Stresszoldó, ezért egyben immunrendszer-erősítő hatásúak továbbá a rendszeresen végzett relaxációs és meditációs gyakorlatok, az autogén tréning, a kineziológiai gyakorlatok, valamint az imádság. Pszichikai szempontok szerint pedig a két legfőbb gyógyító erő az immunrendszerre nézve a nevetés és a szeretet!

Váradi Tibor

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!