A következő húsz évben a vízhez való hozzáférés lesz a konfliktusok, sőt háborúk fő oka

Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens, a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt azonban nincs sok lehetősége az alkalmazkodásra - jelentette ki Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora Szegeden.

 

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben - mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.
Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb - közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására.
Karamoko Diarra saját hazájából, Szenegálból hozott példát említve kifejtette, a csapadék rendszertelensége kihat a növénytermesztésre, és ezt a helyzetet súlyosbítja az új kártevők megjelenése is. A csökkenő termés miatt a lakosság elköltözik szülőföldjéről, a vidéki területekről először a városokba, ahonnan pedig Európába.

 


Az állattenyésztésben is egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány, ahogy a halászatra is nagy mértékben kihat a klímaváltozás, ez a közösségek elszegényedését eredményezi - mondta a kutató, hozzátéve: az Európába érkező migránsok között sokan vannak munkájukat elvesztő halászok.

A következő húsz évben a vízhez való hozzáférés lesz a konfliktusok, sőt háborúk fő oka - szögezte le a professzor.

A szakember hangsúlyozta, megfelelő fajtákra van szükség, amelyek alkalmazkodtak a változó éghajlati adottságokhoz, növelni kell a víztárolás lehetőségét, az öntözött területek nagyságát és a termelők képzése is elengedhetetlen.
Philippe Marbaix, a Louvain-i Katolikus Egyetem kutatója úgy fogalmazott, nem tűnik úgy, hogy az emberiség megfelelően tudná kezelni az éghajlatváltozás problémáját, nem sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Nyolcszázezer éve nem volt ilyen magas a szén-dioxid-koncentráció - tette hozzá.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) vallon platformjának munkatársa szerint az egész gazdasági modell megváltoztatására lenne szükség, de ez nem megy egyik napról a másikra, csak tervezett módon történhet meg.
Egy Afrikára vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, nem lehet azonos szempontok alapján kezelni a fejlett és a fejlődő országokat, ugyanakkor a kontinensben nagyon nagy potenciál rejlik, a többi között a napenergia hasznosításában.
Megfelelő finanszírozással kell segíteni ezeket az országokat, hogy hozzáférjenek a már létező technikához - hangsúlyozta a kutató.
Tóth András, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának szakreferense az uniós erőfeszítéseket és célokat összefoglalva hangsúlyozta, a klímaváltozás egyre jelentősebb helyet foglal el a közösség gondolkodásában.
A szakember kifejtette, nemcsak radikálisan csökkenteni kell a kibocsátást, megoldást kell találni a szén-dioxid kivonására is a légkörből.
Az Eurobarométer felmérése szerint a válaszadók 93 százaléka komoly problémának tartja a klímaváltozást, és 92 százalék szeretné ha 2050-re az EU karbonsemlegessé válna - tudatta Tóth András.

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!