Tudtad, hogy a kagyló védekező reakciójának eredménye a csodaszép gyöngy?

A gyöngy közel 4 ezer éve kedvelt és igen nagy becsben tartott szerves eredetű drágakő. A természetes módon képződött gyöngy értékét nem csak a szépsége – színe, fénye, mérete és alakja – határozza meg, hanem ritkasága és a gyöngyhalászok embert próbáló munkája is növeli. Ritka, mert természetes körülmények között csak minden ötvenezredik kagyló rejt magában gyöngyöt!

Az igazgyöngy különböző, sós- vagy édesvízben élő, az osztriga rokonságába tartozó kagylók védekező reakciójaként jön létre, amikor olyan idegen anyag (pl. egy parazita vagy szervetlen törmelék) kerül a belsejébe, amit nem tud sem kilökni, sem megemészteni.

Ilyenkor először egy gyöngyzsák képződik, amely a kagyló héját is felépítő hámsejtekből áll, majd a hámszövet kalcitból vagy aragonitból (a kalcium-karbonát két eltérő kristályszerkezetű módosulatából) réteget képez az „idegen” anyag köré. Ezt később bevonja gyöngyházzal, ami tulajdonképpen a gyöngy csillogását adja, és zsindelyszerűen elhelyezkedő mikroszkopikus aragonit lapocskákból áll.

Ennek a rétegnek a kialakulásához legalább 1-2 évre van szükség, de – a kagyló fajtájától függően – a nagyobb, körülbelül borsószem méretű gyöngyök kifejlődéséhez akár 10 esztendő is szükséges lehet.

Tehát a kagylógyöngy köré gyöngyházat „építő” hámsejtek ugyanazok, amelyek a kagyló héját is felépítik, így kijelenthetjük, hogy a gyöngy anyaga azonos a kagylóhéj anyagával.

A gyöngysor régen státuszszimbólum volt, de a nőiesség jelképeként is emlegették.

Így termesztik

A gyöngyök tenyésztésével – főleg a kínaiak – már évezredek óta próbálkoznak. A múlt század elején egy Ausztráliában élő brit biológus, William Saville-Kent fedezte fel, hogy hogyan lehet a kagylót gyöngyképződésre ösztönözni.

A technológiát a japánok fejlesztették ipari méretűre. A módszerének lényege, hogy a donor kagyló héjából vett, általában golyó formájúra csiszolt, 6-12 mm átmérőjű gyöngyház magot a kagyló hámszövetéből vett darabkába csomagolnak (az ebben található hámsejtek képezik majd a gyöngyház bevonatot), és beültetik a tenyészkagyló köpenyhúsába. Az ily módon előkészített mesterséges gyöngyzsák jó eséllyel termel gyöngyöt.

Egyszerre csak 1 magot tudnak beültetni egy adott kagylóba, amelyet a tenyészidő (2 év) elteltével újabb beültetés követhet, amennyiben a kagyló egészséges. Újabb két év elteltével kerülhet sor egy harmadik beültetésre, de a folyamat többször nem ismételhető meg.

A magbeültetéses módszerrel elsősorban a tengeri gyöngyöket tenyésztik, mint a Japán és Kína környéki tengerekből származó Akoya-, illetve a Francia-Polinéziából származó Déltengeri- és Tahiti-gyöngy.

Az édesvízi gyöngyök rendkívül népszerű alternatívái a sósvízi gyöngyöknek. Manapság már egyre nehezebb természetes módon képződött édesvízi gyöngyöket találni a folyókban, tavakban. A környezetszennyezés következtében drasztikusan csökkent a gyöngyképzésre hajlamos kagylók száma. Ráadásul csak minden századik kagylóban van valamilyen minőségű, természetes módon képződött gyöngy, és minden száz gyöngyből csak egy kiváló minőségű, ezért az édesvízi gyöngyök tenyésztése egyre nagyobb jelentőséggel bír.

Az édesvízi gyöngytenyésztés során inkább a donor kagyló köpenyéből származó vékony szövetet összehajtogatva vagy formára alakítva illesztenek a tenyészkagylóba, egy kagylóba akár 20-25 darabot is. A tengeri gyöngyökkel szemben (amelyeknél 2 évente 1 magot ültetnek be) részben ez biztosítja olcsóságukat. Ezzel a módszerrel 95%-os gyöngyház vastagság is elérhető. 

Az édesvízi tenyésztett gyöngyök piacát Kína uralja, de nagy gyöngyfarmok vannak Észak-Amerikában, a Mississippi vízrendszerében is. 

Mi az a Teklagyöngy?
A teklagyöngy egy mesterségesen, üvegből, újabban műanyagból előállított gyöngyfajta. Szokták hamis gyöngyként, gyöngyutánzatként is  emlegetni. Az 1900-as évektől, amikor megjelentek a jó minőségű tenyésztett gyöngyök, gyakorisága és jelentősége erősen lecsökkent, bár ma is kapható.

Az üveggyöngyre kagylóhéjból porított, illetve különböző ásványi anyagokat tartalmazó bevonatot visznek fel, aminek az igazgyöngyhöz hasonló fénye van, azonban a bevonat igen sérülékeny, könnyen fényét veszti, megkopik, karcolódik, ezért használhatósága erősen korlátozott. Nevének semmi köze a Tekla női nevünkhöz. A Magyarországon így elterjedt megnevezés a “Tecla” márkanévből származik, amely alatt nagy mennyiségben gyártották ezt a gyöngyfajtát és a belőle készült ékszereket.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!