A kékfestés textilszínezési és -mintázási eljárás, leginkább len- és pamutvásznat, valamint selymet festettek kékre vele.

Felkerült a kékfestés hagyománya a szellemi kulturális örökség listájára - döntött az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) illetékes bizottsága Port Louis-i tanácskozásán. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be - írja az MTI.

A kékfestés textilszínezési és  -mintázási eljárás, ami a 18. és 19. században terjedt el Közép-Európában, leginkább len- és pamutvásznat, valamint selymet festettek kékre vele. A kelmére előzetesen úgynevezett gátlóanyagot nyomtak, ez a fehéren maradó felület adta a mintát, majd a kelmét indigóra színezték.
 

A mauritiusi fővárosban hétfőn kezdődött és december 1-ig folyó ülésen több mint 40 hagyomány jelöléséről döntenek, köztük van például a kazah lótenyésztés hagyományos tavaszi fesztiválja, az ősi japán vallási rituálé, a laoszi naga kézművesség, az ománi ló- és tevelovaglás hagyománya, a lengyel jászolkészítés vagy a svájci-osztrák lavinakockázat-mérés hagyománya.


Bakos Zoltán István kékfestő népi iparművész a bácsalmási kékfestő műhelyben.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadóművészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza.
A szellemi kulturális örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Kodály-módszer, a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat.

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!