Miből és hogyan készül a papír? Mi az az újrapapír? Ez utóbbi valóban környezetbarátabb a hagyományos nem újrahasznosított társánál? Hány tonna fa kell egy kilogramm fehér papírlap előállításához? Milyen anyagokat használnak fel még a gyártás során? Hogyan tudunk takarékoskodni a papír felhasználással? Mióta és kik kezdték el a papír gyártását?
Érdemes tudnunk a válaszokat, hiszen évente több mint 300 millió tonna papírt használunk fel a világon...

Amióta az ember beszélni képes, arra törekedett, hogy az általa megszerzett információkat maradandó formában tudja továbbadni az utókor számára. Az őskorban barlang falára rajzolták gondolataikat, később kemény kőbe vagy puha agyagba vésték. Az egyiptomiak már 5000 évvel ezelőtt exportcélokra termelték a papiruszt, amelyet később az állati bőrből készített pergamen váltott fel.
A valódi papírt a kínaiaknak köszönhetjük, akik valószínűleg már időszámításunk előtt is készítették eperfából és bambusznádból, és i.sz. 105-től már hivatalos okiratok készítésére is felhasználták. A papírkészítés „receptjét” azonban sokáig hétpecsétes titokként őrizték, így Európába csak a VIII. sz. közepe körül jutott el.

A papír Magyarországon az Anjouk korában jelent meg, azonban egészen a XIV. századig nem volt népszerű, mert úgy gondolták, hogy nem elég tartós. Később azonban, amikor az addig használatos pergamen ára jócskán megemelkedett, a papír egyre elterjedtebbé vált. A papírgyártás - ennek ellenére - meglehetősen költséges munkafolyamatnak számított. Az áttörést a XIX. században felfedezett gőzhajtású papírmalom hozta, amelyben már fából állították elő a papírgyártáshoz szükséges rostokat.
Az 1871-ben megjelent Vasárnapi Újság hasábjain az alábbi beszámoló olvasható erről:
„Dublin mellett egy kereskedő oly módszert talált fel, melynek segélyével fából papírt készít. A fa egészen rostokká romboltatik, és egy gőzkatlanba helyeztetik, ahonnan mint sárgás kásanemű folyadék kerül ki. Ebből készül a papír.”

Hogyan lesz a fából papír?

Manapság tehát főleg a növényi rostok szolgálnak a papírgyártáshoz alapanyagul, ezt leggyakrabban puhafából, például fenyőből nyerik, de feldolgoznak lombhullató fákat, szalmát, bambuszt, rongyot is. A papír legfontosabb alkotója a cellulóz. Emiatt a papírgyártás elsődleges célja, hogy a növényi rostokban lévő cellulóz mellől az egyéb kísérő anyagokat eltávolítsák.  A jelenlegi eljárás során a feldolgozó üzemben a kérgétől megtisztított fatestet feldarabolják, majd vegyszerek vagy darálógép segítségével fellazítják a cellulóz rostokat. Sűrű papírpép keletkezik, amelyet többször átmosnak, majd – általában klórral – fehérítenek. Ez után a pép egy szitaszalagra kerül, ahol a maradék víz eltávolítása után papírszalaggá áll össze. A szalagot nedves görgőkön és melegített hengereken futtatva szárítják kész papírrá.


Mi ezzel a probléma?

Ma már a világ éves papírfelhasználása kb. 310.000.000 tonna, a papíripar pedig majdnem kétezer fajta vegyi anyagot használ fel. Az egyre növekvő papírfogyasztás pedig a nyersanyag (fa), az energia és a víz egyre nagyobb mértékű felhasználásával jár. Egy tonna papírt három tonna fa felhasználásával állíthatunk elő, miközben annyi energiát használunk el, amennyit egy átlagos háztartás egy év alatt.
Jelenleg a világ éves fakitermelésének mintegy 20%-át használják fel papír előállításához. A legnagyobb környezeti problémát azonban maga a papírgyártás folyamata okozza.

Tudta, hogy...
• ... egy tonna papír előállításához több víz szükséges, mint bármilyen más termék elkészítéséhez?
•...a papíripar a harmadik legnagyobb fosszilis energia felhasználó ágazat?
• ...a fehérítéshez használt klór rendkívül környezetterhelő?

A gyártók technológiai újításaikkal folyamatosan igyekeznek mérsékelni az általuk okozott környezeti károkat. Tíz év alatt felére csökkent az egy kilogramm papír előállításához szükséges víz és energiamennyiség. Mivel azonban a papírfelhasználás mértéke az újabb és újabb igények miatt folyamatosan nő, hiába lett kisebb az egységnyi papír előállítására eső környezetterhelés, a szennyezés összességében alig-alig csökkent. Az elmúlt három évtizedben a világ papírfogyasztása megháromszorozódott, és 2010-re az előrejelzések szerint ismét megduplázódik.

A közigazgatás és az üzleti élet információinak legnagyobb részét még ma is papíron tárolják. A felesleges adminisztráció, a reklámanyagok, szórólapok is tovább növelik ezt a mennyiséget, holott a számítógép és internet korában az információk tárolása és megjelenítése elektronikus úton is megtörténhet.

Tudta, hogy...
• ...egy átlagos irodai alkalmazott naponta hat felesleges oldalt nyomtat, amiből kilencven százalék körüli az interneten elérhető és tárolt tartalmak aránya?

A fentebb említett, hagyományosnak nevezhető funkcióján kívül a papír a csomagolóiparban is nagy jelentőségre tett szert. Az összes papírmennyiség 41 százalékát ez az ágazat használja fel, a csomagolási hulladékok révén tovább terhelve környezetünket.

Tudta, hogy...
•...egy idős fa egy év alatt közel 200 kg-nyi oxigént termel, többet, mint amennyit egy ember egy év alatt felhasznál?
• ...egy átlagos európai háztartás évente hat fa életét dobja a kukába?


Papír – kicsit másképp...

Tudta, hogy...
•...az újrapapír előállításához hatvan százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint a fából készítetthez?
• ...54 kg újság újrahasznosítása megmenti egy fa életét?

Az újrapapírt a szelektív papírgyűjtés során elkülönített papírhulladékból állítják elő. Az előzetes válogatás után a papírt felaprítják, meleg vízzel feláztatják, és eltávolítják belőle a gémkapcsokat, spirálokat és egyéb idegen anyagokat, azután szitálják, centrifugálják, és a rostokig feláztatva a maradékszennyeződéseket is picire aprítják. A jobb minőség érdekében adagolnak hozzá némi fehérpapír-hulladékot és töltőanyagot is.
A folyamat a továbbiakban nem különbözik a hagyományos eljárástól.

Tessék mondani, újrapapír van?

Úgy tűnik, a papírt egyelőre nem helyettesíthetik az elektronika vívmányai, de azért nem árt eltűnődnünk azon, vajon mindennapjaink során miképpen csökkenthetjük a papírfelhasználásunk okozta környezetterhelést.

•  Néha a kevesebb több! - Mielőtt a tettek mezejére lépnénk, gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e arra, hogy kinyomtassuk azt a félkész dokumentumot, amelyen éppen dolgozunk, vagy annak az internetes oldalnak a tartalmát, amelyre véletlenül bukkantunk rá.
•  Ha fénymásolópapírt, borítékot, füzetet vásárolunk, keressük az újrahasznosított papírból készült változatot! Manapság ezek az áruk egyre több helyen beszerezhetők, de még szélesebb körű elterjedésükhöz mi magunk is hozzájárulhatunk azzal, hogy közvetlen környezetünkben népszerűsítjük, és a papírboltokban mi is feltesszük a kérdést: „Tessék mondani, újrapapír van?” Az újrapapír termékek nem csak a színükről ismerhetők fel, a tájékozódást különféle környezetbarát termékjelek is segítik.
• Munkahelyünkön az első lépés lehet a féloldalas papírok „újra-használata”, akár nyomtatásra, akár jegyzetpapírként.
•  Egy kis odafigyeléssel akár a papírhulladék szelektív gyűjtése is megvalósítható.
• Sok cégnél ma már a vállalati arculat része, és a környezettel való törődés bizonyítéka az újrahasznosított papír használata pl. a levelezéseknél. Javasoljuk bátran ennek beszerzését!

Ha szűkebb környezetünket már sikerült meggyőznünk, nyithatunk szolgáltatóink, kedvenc újságunk szerkesztősége vagy éppen a helyi önkormányzat felé is. Ne feledjük: minél többen tesszük fel a kérdést, hogy milyen papírra nyomtatnak, annál hamarabb következik be a változás.
Manhertz Alexandra, Bóbis Ildikó

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!