Használja ki a Mediterrán diéta jótékony hatását és még finomakat is ehet!
A mediterrán étrendet a Földközi-tenger környékén élő emberek milliói alkalmazzák. Ancel Keys angol kutató orvos 1967-ben írta le először tudományos vizsgálatának meglepő eredményét, miszerint a krétai parasztok egészsége felülmúlja a fejlett ipari országokban élők egészségi állapotát. További komoly tudományos kutatások támasztották alá, hogy az ezen étrend szerint étkező emberek körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, és az étrend magas flavonoid-tartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti. A diéta a bőséges zöldség- (nyersen és főzelék formájában egyaránt) és gyümölcsfogyasztáson, rendszeres tej-, bor-, burgonyafogyasztáson, nyers és szűz olívaolaj felhasználásával készült ételeken alapul, de gazdag az omega-3-zsírsavak forrásának számító tengeri halakban és olajos magvakban is.A zöldség és gyümölcsfogyasztás Dél-Európában a magyarországinál jóval magasabb, ami több vitaminnal, rosttal, értékes antioxidáns hatású flavonoiddal és ásványi anyaggal látja el az ott élőket. Az az egészséges tehát, ha asztalunkra naponta többször is kerül friss zöldség és gyümölcs, lehetőleg minél kevésbé feldolgozott formában. A rostok gátolják az elhízást, és megakadályozzák az energiát adó tápanyagok gyors felszívódását, a Mediterrán étrend pedig kellően rostgazdag, így csökkenti az elhízás veszélyét és elősegíti a súlytöbblet leadását. Az extra szűz oliva olajban található antioxidáns hatású molekulák, nyersen használva fejtik ki leghatékonyabban az érelmeszesedés ellen ható, érfal védő hatásukat. Naponta használjuk salátáinkon és ételeinkben.
A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és a durumbúzából készült tészta gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, csökkenti a koleszterin felszívódását és ezáltal kedvezően hat a zsír anyagcserénkre. A halak a mediterrán étrend mindennapi részét képezik. Segítenek fehérje-, vas- és B12-vitamin szükségletünk kielégítésében, de elsősorban az esszenciális telítetlen Omega-3 zsírsavak megfelelő forrásai. A legtöbb klinikai vizsgálat megerősítette miért is fontos, hogy hetente többször is kerüljön az asztalra a halfélékből. Az Omega-3 esszenciális zsírsavak védik a szívizom sejtek membránjait, csökkentik a koleszterin szintet és csökkentik az infarktus kialakulásának kockázatát, éppen ezért szívbetegenek különösen fontos pótolniuk napi bevitellel a két legfontosabb tengeri eredetű Omega-3 molekulát, akár kapszula formában is! Gyulladás csökkentő hatása hozzájárul az ízületek mozgékonyságának megtartásához és működéséhez.
A mediterrán étrend része a rendszeres, napi 2-3 dl vörösbor elfogyasztása, melynek flavonoid-tartalma csökkenti az érelmeszesedés előfordulását, a vérlemezkék összecsapzódását a keringés során, így érrendszervédő hatásúnak mondható. Ezek a fontos molekulák ugyan jelen vannak a fehér szőlő magjában és héjában is, de sokkal kisebb mértékben, így a bor készítés során kevesebb kerül az italba. Ami a vörösbor a mediterrán diétában annak megfelel a dél amerikai étrendben megtalálható csokoládé, hiszen a benne lévő jótékony molekulák ugyan ahhoz a csoporthoz sorolhatók és hasonló módon is fejtik ki hatásukat. Tudományos megfigyelések tucatjai bizonyították a keserű csokoládé jótékony hatását a szív ér-rendszeri betegségek csökkentésében, amennyiben naponta 100 gr fogyasztunk belőle. Itt is fontos a termék kezeletlensége, tehát minél kevésbé főzött, inkább nyers, kézi gyártású csokoládét válasszunk.
Valójában persze nem csak emiatt alacsonyabb a mediterrán területeken a szív- és érrendszeri és rákos megbetegedések aránya: a rendszeres testmozgásnak és az emberek élethez való hozzáállásának is nagy szerepe van ebben.
Ma már lehetséges a legfontosabb molekulák pótlása olyan kombinált, innovatív készítmények használatával, amelyek segíthetnek bennünket a megelőzésben, de a már kialakult betegség további romlásának vagy halálos kockázatának csökkentésében.
