A krónikus fáradtság-szindróma egyre nagyobb társadalmi réteget érint, de kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Tudósok szerint leginkább azok hajlamosak rá, akik gyerekkorukban kevés fizikai gyakorlatot végeztek. A kutatók szerint a kevés fizikai gyakorlatot végző gyermekek körében később megnövekszik a krónikus fáradtság-szindróma kialakulásának veszélye.
A krónikus fáradtság valódi betegség, egyre nagyobb társadalmi réteget érint, de kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Egyes tudósok korábban pszichológiai tényezőkkel magyarázták a betegség kialakulását, mások arra a következtetésre jutottak, hogy az agyban lévő kémiai egyensúlyhiány okozhatja. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a tünetek bárkinél kialakulhatnak, a betegség ugyanis nem válogat sem korban, sem nemben. A krónikus fáradtság-szindróma tünetei többek között az izom- és ízületi fájdalom, a fáradékonyság, az emlékezetvesztés, a zaj-, fény- és alkoholérzékenység, a csökkent koncentrációképesség, az emésztési rendellenességek, illetve a súlyos kimerültség, ami évekig is eltarthat, és a betegeket ágyban fekvésre kényszerítheti.
Brit kutatók szerint a betegség kialakulásának okát a mozgásszegény-életmódban kell keresni. Több mint tizenhatezer fő bevonásával végzett vizsgálatukban - amelyben harminc éves korukig követték nyomon az 1970 áprilisában születetteket - arra az eredményre jutottak, hogy a betegség a gyermekkorukban kevés fizikai tevékenységet végzőket sújtja a leginkább.
Szintén kockázatnövelő tényezőnek bizonyult a magasabb társadalmi rétegbe való tartozás, ellenben nem mutatkozott összefüggés a túlsúlyossággal, allergiával, születési sorrenddel, vagy pszichológiai tényezőkkel. Kiderült továbbá az is, hogy a tünetcsoport gyakrabban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál.
