Az égen és a  földön zajló események törvényszerűségeinek kutatásával az emberiség azóta foglalkozik, amióta létezik. Ez alatt nem csak a közelmúlt néhány tízezer éves időszakára gondolok, hanem az azt megelőző, akár néhány millió évvel ezelőtt létező emberekre, akik a jelenlegi technikai felkészültségünknél jóval magasabb szinten éltek, és gondolkodtak. 



Létük magasabb szintjét a vezető szellemeikkel való rendszeres kapcsolatuk, Isteneik mély tisztelete, és az Istenek fölött álló hatalmas, a világmindenséget létrehozó, mindent betöltő, transzcendens (valamin túli) Tiszta Tudattal való azonosulásuk adta.
A látható, és érzékszerveinkkel tapasztalható világunk törvényszerűségeit napjainkban is több tudományág kutatja nagyon szép eredménnyel. Megértjük mi hogyan működik, és ezek törvényszerűségeiből új anyagokat, és új élőlényeket hozunk létre. Ennek eredményeként átrendeződik az élővilág, fajok tűnnek el, vagy korcsosulnak. Tudja mindenki, hogy az ember által kifejlesztett műanyagok próbaideje nagyon rövid. Néhány évtized csupán, és miután az emberi élet nagyon rövid, az ökológiai rendszerbe bevitt műanyagaink hoszútávú hatásával a létrehozó kutató már nem tud foglalkozni.
Tudjuk és érezzük, hogy az alkotó tevékenységünk nagyon időleges, és korlátos.
Amit az ember - aki állítólag megkapta a jogot az anyag átalakítására, és korlátos tudattal rendelkezik - alkotott az nem tudja úgy reprodukálni önmagát, hogy közben be is illeszkedjen a természet fennálló rendjébe. Lásd atomhulladék, a szeméthegyek ezer tonnái, amelyekkel már nemcsak a földet, hanem már a vizeket is veszélyeztetjük az óceántól a csermelyig.
Ezzel szemben, ha megnézzük a Tiszta Tudat teremtését, elámulunk annak egyensúlyától, összhangjától, újrateremtő képességétől, amely nem csak a földünket, hanem az egész Univerzum galaxisainak milliárdjait jellemzi.
Mintha valami hatalmas szellemi energia irányítana mindent, ami körülöttünk látható. Teremt, és lebont. Nem fontos ki, mit, milyen erőfeszítéssel teremtett, ha útban van, eltünteti. Földrészeket süllyeszthet víz alá, és emelhet fel onnan. Mint ahogyan nekünk nem fontos egy hangyaboly élete, amikor autópályát építünk, az Univerzum ugyanígy nem foglalkozik az emberiség fizikai létével. Ha valamilyen nálunk nagyobb erőnek az útjába kerülünk, megsemmisít bennünket.
A kínai a szanszkrit, a hindu bölcseket évmilliók óta foglalkoztatja ennek a hatalmas erőnek a mibenléte, és törvényszerűségei.
A bölcsek, akik képesek voltak kilépni a testükből, és képesek voltak vizsgálni azt a világot, visszatérésük után képet tudtak alkotni a tanítványaik számára, mi is van ott.
Kiderült számukra hogy ez az Univerzum abszolút, azaz nem változó, tehát valós, és relatív, azaz változó, tehát valótlan részből áll.
A relatív részhez tartozik az anyagi a szellemi és isteni világok. A mennyország és a pokol, az istenek, az angyalok, és az ördögök. Ez a májá, a káprázat világa, azért, mert semmi sem az, aminek látszik.


Az abszolút, azaz nem változó, formanélküli, meg nem nyilvánuló, érzékszervekkel nem érzékelhető világ, a Tiszta Tudat világa, amelyen, mint a film a vetítő vásznon, pörög az életünk, és mint ahogyan a film sem látszana a vetítővászon nélkül, úgy a mi életünk sem létezne az Abszolút, a Tiszta Tudat világa nélkül.
Ez a valós világ, mert nem változik. Ez a világ képviseli a rendet a megbízhatóságot, a stabilitást, a teljes tudást.
Ezt a világot hívják Taó-nak, Nírváná-nak, Brahmannak, és akinek a tudata úgy megtisztul, hogy a relatív lerakódásokat már nem tartalmazza, azt, megvilágosodott embernek nevezzük.

A megvilágosodott ember tudata azonos a világegyetem alapját képező Tiszta Tudattal. Amire gondol, az azonnal megvalósul, formát ölt. Képes nem cselekedve cselekedni. Élete csak látszólag véges.
Megvilágosodottak voltak az ismertebbek közül Lao-ce, Buddha, Jézus, Mohamed, Maharisi, Hszün Ming-tang, és nagyon sokan voltak akik csendben, névtelenül jutottak el erre a szintre, és váltak eggyé a Tiszta Tudattal.
Őrizzük a szív nyugalmát!

 

Borsos Árpád
nemzetközi csikungtanító