Az elmúlt év során lakosként is tapasztalhattuk, hogy jelentős változások következtek be a hulladékgazdálkodásban, sok településen a hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltató megváltozott, új közszolgáltató jelent meg a tevékenységben. A háttérben az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Koordináló Zrt. által koordinált integrációs tevékenység áll, melynek célja az optimális gyűjtési és kezelési körzetek kialakítása volt egy hatékonyabb, fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás kiépítése érdekében.

Az integrációs tevékenység az ország több pontján teljesen végbement. Ennek egyik zászlóshajója Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt, ahol elsők között valósult meg a folyamat. Az előzményekről, tapasztalatokról és a várható jövőképről kérdeztük Csehovitsné Nagy Zsuzsannát, a megyében integrált hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó BMH Nonprofit Kft. ügyvezetőjét.

ZU (ZöldUnió): Rögtön adódik a kérdés, hogy miért léptek ilyen gyorsan, miért látták az integrációt ennyire fontosnak?

CSNZS: Az NHKV részéről éreztük azt a jó értelemben vett elszántságot, hogy a hazai hulladékgazdálkodás átalakítása érdekében a folyamatot végig fogják vinni, így a megyében akkor feladatot ellátó közszolgáltatók arra a döntésre jutottak, hogy elsők között meglépik az ehhez szükséges döntéseket. A megye hulladékgazdálkodása korábban is arról volt ismert, hogy az országban a fejlesztések tekintetében az élen jár, több fejlesztés esetében is mintaprojekteket hoztunk létre, amelyek eredménye tapasztalattal szolgált más régiók fejlesztéseinél, ezért az integráció esetében is az elsők közé akartunk kerülni.

ZU:  Elsők között lenni mindig nehezebb, nincsenek kitaposott utak, főleg egy megyényi település esetén. Hogyan tudták koordinálni az önkormányzatokat az egységes cél elérése érdekében?

CSNZS: Az első perctől kezdve kiemelt szerepet kapott a kommunikáció az önkormányzatokkal. Fontosnak tartottuk, hogy személyes találkozások során mutassuk be az új integrált rendszer előnyeit, ezért a megyei Kormányhivatal aktív közreműködésével fórumokat szerveztünk annak érdekében, hogy a testületek döntését megfelelően elő tudjuk készíteni, a településvezetőket a szükséges információkkal el tudjuk látni. Az integráció a megye 347 települését, azon belül is kb. 650.000 lakost érintett, ekkora nagyságrend mellett kellett az egyensúlyt megtalálnunk. Az egyeztetések során több egyedi probléma jött elő, amelyekre válaszokat kellett adnunk, de azt gondolom, hogy ma senki sem bánja, hogy egy közös cél mellett döntöttünk.

ZU: Említette az előnyöket, mit érzett az integrációból a lakosság?

CSNZS: Az integráció a megye jelentős részén komoly műszaki színvonal növekedést eredményezett. Az integráció elsődleges indoka az emelt szintű, a megye területén egységes hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kialakítása volt. Ez alatt azt értem, hogy egy néhány száz fős település lakói is ugyanazt a szolgáltatást kapják, mint például a megyeszékhelyen. Az indulás előtt leültünk a három közszolgáltatási alvállalkozó képviselőjével közösen és meghatároztuk az NHKV Zrt. által előírt OHKT (Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv) figyelembevételével a közszolgáltatás tartalmi elemeit és szabályrendszerét.

ZU: Mit jelent ez a mindennapokban, milyen szolgáltatást kap most egy lakos a BMH Nonprofit Kft. szolgáltatási területén?

CSNZS: A vegyes gyűjtés esetén a településrész jellege és a népsűrűség függvényében heti egy, illetve két alkalommal történik a gyűjtés, ebben változás nem történt a korábbiakhoz képest. Az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok gyűjtése kéthetente történik az év egészében, míg a zöldhulladékok gyűjtése március elejétől december közepéig ugyancsak kéthetente valósul meg. A korábbi pályázatoknak köszönhetően a megye jelentős részén rendelkezésre áll gyűjtőedény a csomagolási hulladékok gyűjtéséhez, de ahol még nem került beszerzésre külön gyűjtőedény ott térítésmentesen igény szerinti mennyiségben biztosítunk egységes zsákokat. A zöldhulladékok esetében jellemzően zsákban történik a gyűjtés, amit a csomagolási hulladékéhoz hasonlóan igény szerinti mennyiségben ingyenesen bocsátunk a háztartások részére. Bevezetésre került havi egy alkalommal zsákos formában házhoz menő rendszerben az üveghulladékok visszagyűjtése is, ami teljesen új elemként került be a szolgáltatások közé. Az integráció eredményeként egységes lomtalanítási rendszert vezettünk be, mely szerint évente két alkalommal, az igényeknek megfelelő időpontban kérhet az ingatlanhasználó térítésmentes lomtalanítást. Természetesen megmaradtak a korábbról ismert szolgáltatások is, mint a karácsonyfagyűjtés, vagy a hulladékudvarok ingyenes használata. A lista nem rövid, a szolgáltatási színvonal bővülése miatt azt gondolom, hogy az integráció igazi nyertese a lakosság.

ZU: Sokan irigykednek most az országban ezt a szolgáltatási színvonalat látva, de nézzük az érem másik oldalát is, mitől jó ez a közszolgáltatónak?

CSNZS: Ez egy nagyon összetett kérdés, mindenféleképpen több aspektusból is meg kell vizsgálni. A mi működési modellünk egy kétszintű rendszer, melyben jelenleg a BMH Nonprofit Kft. alatt három közszolgáltatási alvállalkozó működik. A múltban több szolgáltató nagyon sok esetben mind földrajzi, mind logisztikai értelemben széttördelve végezte a feladatát sokszor az ésszerűséget is nélkülözve. Az első lépés, amit megtettünk és talán a lakosság ebből észlelt a legkevesebbet, hogy újra rajzoltuk az alvállalkozók gyűjtési körzeteit a hulladékkezelési logisztika és a hatékonyság szempontjai szerint. Megszűntek a településeken a más alvállalkozók általi átjárások, illetve a településekről a legközelebbi kezelőművekbe tudtuk a hulladékáramokat irányítani, ezáltal a rendszerszintű hatékonyságon jelentősen növelni tudtunk. Másik oldalról nézve az elmúlt években a megye nagyon komoly hulladékgazdálkodási fejlesztéseket hajtott végre uniós (ISPA, KEOP és KEHOP) forrásokból nagyságrendileg 26 milliárd forint értékben, aminek eredményeként mind a három alvállalkozói gyűjtési körzetben ugyanazon szintű hulladékkezelést, feldolgozást tudunk biztosítani. Ez a projekt indikátorok, illetve az Unió által hazánk felé támasztott követelmények teljesítésénél kap kiemelt szerepet, melyet lokális szinten a közszolgáltató kell, hogy biztosítson. Működtetési oldalról szintén fontos hatékonyságot növelő lépés volt az ügyfélszolgálati rendszer egységesítése. Ma a jelenleg 9 településen elérhető – várhatóan október hónapban megnyíló tizedik - ügyfélszolgálaton a kollégáink egy rendszerben dolgozva a megye bármely településén lakó ingatlanhasználónak segítséget tudnak nyújtani.

ZU: Azt már megismertük, hogy a lakos milyen szolgálatatásokat kap, de Önök hogyan kezelik a begyűjtött hulladékokat?

CSNZS: A hulladékkezelési modellünk a gyűjtési körzetekhez tartozó létesítményekre épül. A kezelés négy kiemelt telephelyre koncentrálódik, melyek Miskolc, Bodrogkeresztúr, Hejőpapi és Sajókaza. A telephelyek üzemeltetését az alvállalkozóink végzik, de ami kiemelendő, hogy mind a három gyűjtési körzetben ugyanolyan szintű technológia áll rendelkezésre a hulladékáramok kezelésére. A kezelési technológia minden esetben tartalmaz egy elkülönítetten gyűjtött hulladékok szétválogatására alkalmas hulladékválogató művet, a zöldhulladékok kezelésre egy ipari méretű komposztálót, a vegyes kukákba kerülő maradék hulladékból kiegészítő tüzelőanyagot előállító mechanikai kezelőművet és a már nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakót. Amit ma helyi szinten a hulladékok kezelésével meg lehet tenni, azt mi biztosítani tudjuk.

ZU: Többször előkerült az interjú során a kétszintű működési modell a bevont alvállalkozókkal, illetve a szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatokkal. Pontosítaná, hogyan épül fel tulajdonosi oldalról a hulladékgazdálkodási rendszerük?

CSNZS: A működés megértéséhez ismerni kell a tulajdonosi szerkezetet. A BMH Nonprofit Kft-t a ma közszolgáltatási alvállalkozóként működő három társaság, a MIREHU Nonprofit Kft., a Zempléni ZHK Nonprofit Kft. és a ZV Zöldvölgy Nonprofit Kft. hozta létre a kiszolgált lakosság arányának megfelelő tulajdonrészekkel. A három alvállalkozó tulajdonosai társulások formájában a közszolgáltatást igénybe vevő megyei önkormányzatok, tehát a teljes közszolgáltatás működtetése az érintett önkormányzatok saját kezében van. A közszolgáltatási feladatellátást érintő operatív döntéseket a BMH Nonprofit Kft. ügydöntő felügyelő bizottsága hozza, melynek tagjai a bevont alvállalkozók képviselői, így lehetőség van egy adott alvállalkozói területen felmerült probléma egyeztetésére és arra rendszer szintű válasz megadására.

ZU: Szó volt korábbi fejlesztésekről, az új integrált rendszerben terveznek továbbiakat, vagy már elérték az elvárt színvonalat? Mi a jövőkép a BMH Nonprofit Kft-nél?

CSNZS: Természetesen nem állhatunk meg, célunk a szolgáltatási színvonal további növelése, valamint a hulladékkezelés fejlesztése is, mivel az NHKV Zrt. is az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terven keresztül egyre nagyobb mértékű visszagyűjtési haszonanyag arányokat vár el az uniós előírásoknak megfelelően. Jelenleg is több, az NHKV Zrt-vel előkészített fejlesztési projekt fut önkormányzati társulásainknál, melyek középpontjában az edényzetrendszer teljes egységesítése és a megnövekedett hulladékmennyiség miatti logisztikai fejlesztések állnak. Az új fejlesztéseknek köszönhetően minden településünkön megvalósul a „kétkukás” rendszer és országos szinten is kiemelkedően alacsony átlagéletkorú flottával tudjuk a gyűjtést ellátni. Az integráció eredményeként a jövőben már megyei szintű fejlesztésben gondolkodunk, terveink között szerepel az elkülönítetten gyűjtött hulladékok központi kezelése a jelenleg üzemelő kéziválogatók kiváltására egy teljesen gépesített optikai elven működő központi válogatómű megépítése.

Forrás: www.zoldunio.hu