kék jódA fogantatáskor kialakuló „genetikai tervrajz” megvalósulásán sokat ronthatnak bizonyos ártalmas hatások, mint a várandósság alatti cigarettázás, italozás, drogozás is. E jól ismert, de sokszor figyelmen kívül hagyott veszélyek mellett most egy újjal kell szembenéznünk, és ez a jódhiány.

A pajzsmirigy olyan az életünkben, mint a sebességváltó a gépkocsiban. Ha a pajzsmirigy kevés hormont termel, akkor emiatt az életműködések lelassulnak. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont produkál, akkor viszont a hiperaktivitás jelei mutatkoznak.
A pajzsmirigy feladatát az általa termelt hormonok révén látja el, ezek képződéséhez pedig jódra van szüksége. Szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért a táplálék és ivóvíz révén kellene a napi 150 mikrogramm jódszükségletünket kielégíteni.
A magyar emberek jódellátása azonban jelenleg elégtelen, ivóvizeink jódtartalma mindig is alacsonyabb volt, mint a tenger közeli országokban. A mostani jódhiány fő oka, hogy az ivóvizek klórozása számottevően hatástalanítja a szervezetünkbe korábban így bekerülő jódot. Figyelembe véve a vizsgálati eredményeket és az emberek napi ivóvíz fogyasztásának a mennyiségét, megállapítható, hogy a magyar emberek 80 %-a jelenleg jódhiányban szenved. Mindezeknek ártalmas következményei vannak az egészségre, elsősorban a pajzsmirigy csökkent működése révén, aminek egyik látható következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, az un. golyva vagy strúma. A csökkent pajzsmirigyműködésnek azonban sok más megnyilvánulása is van, ilyen például a bőr szárazsága, a köröm és haj töredezése, és az agyi tevékenység zavara, amely apátiához vagy depresszióhoz vezet.
Mélységes aggodalommal tölt el az említett jódhiány, mivel ez leginkább a gyermekek értelmi fejlődését gátolja. Magyarországon a várandósoknak napi 200 mikrogramm jód (az USA-ban 220 mikrogramm/nap) az ajánlott érték. Ezt a fokozott jódigényt e „másállapot” jellemző hormonális állapota, valamint a magzat pajzsmirigyének beindulása, és az emiatti extra jódigénye magyarázza. Az említett gyakori jódhiány miatt azonban ezek az igények nem elégülhetnek ki, aminek következménye elsősorban az agy fejlődésének visszamaradása lesz.
Az agy fejlődésében három korszakot érdemes elkülöníteni. Az első periódus a fogamzástól számított 3. héttel veszi kezdetét, amikor a mindenre képes őssejtekből kialakulnak az agysejtek, belőlük az idegcső, majd ebből az agy és a gerincvelő. Ezzel tulajdonképpen az idegrendszer váza készül el, amelynek azonban még hosszú időre van szüksége feladata teljesítéséhez. A második időszakban, a várandósság 12. és 20. hete között megtelik az agy sejtekkel, mintegy 200 milliárd idegsejt teszi majd képessé az embert a gondolkodásra. Végül a várandósság harmadik harmadával veszi kezdetét az a hosszú fejlődési szakasz, amely a születés utáni élet 3. évének a végéig tart, amikor is kialakul agyunk csodálatosan sokrétű és bonyolult tevékenysége.
Az agy kialakulásának említett második és harmadik fázisában nagyon fontos a fejlődés üteme, mondhatjuk „sebessége”, amit jórészt a pajzsmirigyhormonok határoznak meg. Sajnos a várandósok többségének a jód ellátása elégtelen, ezért pajzsmirigyhormonjaiknak csökkent termelése komoly veszélyt jelent magzatjaik, majd csecsemőik agyának fejlődésére.
A teljes jód hiány súlyos értelmi fogyatékossághoz vezet, amit kreténségnek neveznek.
Szakértők számításai szerint a magzatokat a várandósság második harmadától érő enyhe/mérsékelt jódhiány is az értelmi képességüket (ha ezt un. intelligencia kvóciensben, tehát IQ-ban fejezzük ki) mintegy 10-15 egységgel csökkenti. Magyarországon jelenleg a magzatok-csecsemők 80 %-át érő jódhiány kb. 1.5 osztályzattal ronthatja le későbbi iskolai teljesítményüket, felnőttkori társadalmi hátrányaikat itt nem is említve. Mindenképpen szükség van a jód pótlására, erre szolgál a jódozott só. Várandósoknak azonban inkább a sófogyasztásuk korlátozását ajánljuk, ezért számukra más módszert kell ajánlani. Az egyik lehetőség a tablettás kiegészítés (a jelenleg Magyarországon forgalmazott un. „multivitaminok” egy része tartalmaz jódot), a másik a megfelelő jódtartalmú ásványvizek fogyasztása.
Az elmúlt években számos országban, pl. az USA-ban, drámai felhívásokban hozták a lakosság tudomására a csökkenő jód fogyasztást, illetve ennek egészségre ártalmas következményeit. Különösen fontos a magzatok és gyermekek egészségvédelme, hiszen a jövő milyensége tőlük függ. Mégis, hazánkban nagy a csend e téren, a nemzet jövőért felelős vezetők mással, főleg egymással vannak elfoglalva. A következő generáció egészségét és értelmi képességét a jódhiány veszélyezteti, ezért ezt a könnyen kivédhető veszedelmet el lehet, és el kell hárítanunk.

 


Forrás: Dr. Czeizel Endre (Wikipédia cikk)

www.kekjod.hu
info: 20 540-5420

 

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!